A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Szíj Rezső: A debreceni bibliofilia 1920–1944 között

dány félbőrkötésben, s ismét az író és a fametszőművész szövetségében, mert ezt a 100 példányt is Gáborjáni illusztrálta fametszeteivel. Igaz, hogy Térey könyvei közül a Berg Kristóf lelkiismerete és A föld lelke nem helyi nyomdában készült, de mert mind a szerző, mind az illusztráló művész debreceni, ezért e város bibliofiliájának történetében helyet kell e műveknek biztosítanunk.

17 Ugyanezt kell mondanunk Kardos László: A huszonegy éves Ady с tanulmányára is. Szerzője révén tartozik a debreceni bibliofiliához, noha az a gyomai Kner-nyomdában jelent meg. Abból, hogy a kézirat szerzője a Kner-nyomdára gondolt, önmagában is a bibliofil igényre kell következtetnünk, hisz a Knernyomda minden 1913 utáni terméke bibliofil érték. Ebből a nyomdából 1913-tól kezdve igen gondos, szinte hibátlan tipográfiájú munkák kerültek ki, 1921-től kezdve méginkább, s a nyomda minden terméke a hazai bibliofilia gyöngyszeme. Mindazok után, amiket eddig mondottunk, újra azt kell hangsúlyoznunk, hogy a debreceni bibliofilia két világháború közötti fellendülésében Gáborjáni Szabó Kálmánnak a már említettnél is nagyobb szerepet kell tulajdonítanunk. A művész számára a megjelenés, a megmutatkozás nélkülözhetetlen feltétel s ha erre lehetőség önként nem kínálkozik, ki kell harcolnia. Ilyen küzdelem eredményeként látott napvilágot Victor Hugo: A dzsinnek с. költeményének illusztrált kiadása. Kardos László fordította s G. Szabó vésett hozzá fametszeteket. A 200 példányban készült számozott kiadás a fordító és a művész közös vállalkozásaként jelent meg, ízléses kiállításban. A versszakok a lapok verso oldalán helyezkednek el, s minden második laphoz csatlakozik egy-egy fametszet. A közbülső lap recto oldala, valamint a fametszet verso oldala sima. A kiadvány a Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület Nyomdájában készült. Már említettük Juhász Géza: Háború с kötetének számozott, amatőr változatát. Ezt a verses munkát az 1927-ben alakult Ady Társaság adta ki, legalább is annak égisze alatt jelent meg. E Társaság fennállása egész idején a haladást szolgálta s az az összkép, amely róla Kardos Pál tanulmánya nyomán

18 előttünk áll, úgy mutatja be, mint a legtevékenyebb vidéki társaságok egyikét. Igaz, az idők távolában a történész kezenyomán inkább a pozitívumok rendeződnek tetszetős sorokká, de csak ott, ahol azok találhatók többségben, s ahol azok a haladás irányában jelentkeznek. Ez áll az Ady Társaságra is. Abban a forrongó, lázadó és alkotó indulatoktól terhes debreceni légkörben, amelynek tanúi vagyunk az 1930-as években, a Társaság vezető írói, költői sem vonhatták ki magukat a bibliofilia hatása alól. Ma már bibliofil értékű könyvnek számít A debreceni Ady Társaság képzőművészei с könyvecske is, amelyet a Társaság 1931-ben jelentetett meg (17x12 cm). Berki Irma, Holló László, Káplár Miklós, Medgyessy Ferenc, Senyéi Oláh István, Vadász Endre műveinek 21 reprodukciója található a bevezető után, műnyomó papíron. Nemcsak Juhász Géza verseskönyvéből készült bibliofil változat, hanem Gulyás Pál: A tékozló с franciás formátumú kötetéből is. Jobb papíron, szebb kartonfedéllel, a helyi viszonyokhoz képest ízléses nyomdai kivitelben, Nagy Károlyék nyomdájában, 100 számozott példányban. Az egyszerű kiadásban nem található utalás a bibliofil változatra, így csak kevesen tudnak róla. Ez a kötet is az Új írók sorozatában jelent meg, mint annak 11. kötete. A sorozatot Juhász Géza és Kardos László szerkesztette, ötletét pedig valójában Németh László és Gulyás Pál egymásra találása szülte. A szerkesztők mindent megtettek, hogy a vidéken megjelenő olcsó könyvsorozat országosan ismertté váljék. Egyes köteteiről a Nyugat, a Napkelet, a Literatura, a Pesti Napló, a Népszava, a Tanú, a Magyar Hírlap közölt kritikákat, ismertetéseket, Schöpflin Aladár, Ignotus, Illés Endre, Móricz Zsigmond, Tolnai Gábor, Németh László 349