A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Károlyi György: Feljegyzések a népi egészségtan és gyógyítás köréből (Nyíracsád 1956–59 és 1964)

a női 60—130 fillér. Az átlagos földhaszonbér magyar holdanként 8 —10 korona. A földterület jelentős része nagybirtok. Az 1960-as népszámlálás közzétett anyaga (2) áttekintést ad a lakosságszám alakulásáról az 1869—1960 közötti időben: 1869=2706 lakos 1920=3530 lakos 1880=1986 lakos 1930=4154 lakos 1890=2474 lakos 1941=4573 lakos 1900=2622 lakos 1949=4786 lakos 1910=3513 lakos 1960=4983 lakos (A továbbiakban zárójelben az 1960-as népszámlálás megfelelő országos adatai szerepelnek, összehasonlítás céljából.) 1949—59 között a természetes szaporodás +22,9%, az elvándorlás —18,8% a tényleges szaporodás tehát +4,1 (+8,4)%. A népsűrűség a népszámlálás időpontjában 66,5 (107,2) négyzetkilométerenként. A külterületi lakott helyek száma 12, itt élt a lakosság 23,6 (12,1)%-a. A kormegoszlás az alábbiak szerint alakult: Nyíracsádon Országosan a népességből 0-14 éves 33,0% 25,4% 15-39 éves 37,4% 36,8% 40-59 éves 18,6% 24,0% 60 éves és idősebb 11,0% 13,8% 100,0% 100,0% 1000 férfira 1047 (1073) nő jut. A családok száma 1303, a száz családra jutó családtagok száma 366 (292), a kereső családtagok száma 167 (153). Száz keresőre 119 (91) eltartott jut. A házas nők száma 1218, összesen 4169 gyermekük született. Száz házas nőnek 342 (232) gyermeke született. A népesség megoszlása népgazdasági ágak szerint: Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Egyéb Inaktív A 7 évesnél idősebb népesség megoszlása a legmagasabb iskolai végzettség szerint: Nyíracsádon Országosan 80,8% 35,6% 3,9% 26,1% 2,7% 6,9% 3,0% 7,0% 1.9% 5,3% 7,7% 12,3% 6,8% 100,0% 100,0% 244