A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon

tészta (babájka). Ezt a tésztát pálcika vékonyságúra sodorják, megsütik, majd apró darabokra felvágják és azután megfőzik. A közös vacsorával befejeződik a karácsony este megünneplése. A szokás bemutatása után most a szláv eredet, kapcsolat kérdését vegyük vizsgálat alá. Mindenekelőtt szükséges hangsúlyoznunk, hogy a kecske-játékot karácsonykor Hajdúdorogon játszották. A környező falvakban lényegében nem ismeretes. Hajdú-Bihar megyében néhány román településű községben turca néven ismerik a szokást és ugyancsak karácsony este mutatták be. Ezek a román községek Hajdúdorogtól nagy távolságban (mintegy száz-százötven km) vannak és így ezekből a községekből a közvetlen átvétel egyáltalában nem tételezhető fel. Ezt kizárttá teszi az is, hogy a közbeeső magyar falvakban a kecskével való járás karácsony este ismeretlen szokás. A szláv kapcsolat feltételezéséről Hajdúdorog települése, a lakosság vallása nyújtja az első adatokat. A város történetét részletesen feldolgozó munka nem jelent meg. A településre és a lakosság nemzetiségére vonatkozó adatok szórványosan fordulnak elő a hajdúsággal foglalkozó különböző tanulmányokban. Ezek az elszórt adatok gyakran egymásnak ellentmondóak. A XVII. századból származó adatok arra mutatnak, hogy délszláv lakossága is volt a községnek. Rác nemzetiségű lakosok kerültek oda katonai szolgálatok ellátására az akkori 5. kép. A kecske alakítása bundában, fából faragott kecskefejjel, Hajdúdorog. Foto: Ujváry 230