A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Komoróczy György: A gazdasági élet első hónapjai a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

nyesen akkor még nem valósultak meg, mert alapvetően ellentmondásos szándékot tükröztek: az eszközei a régiek voltak, viszont a gazdaságpolitika új elképzeléseket dobott felszínre. De még ilyen esetben is annak föltétlen bizonyítékai, hogy a falusi dolgozók: termelők és fogyasztók egyaránt elégedetlenek voltak a korábbi szövetkezeti társulásokkal, új tulajdonjogi formákat kerestek, ennek folytán — bár eleinte sikertelenül — különböző módszerekkel kísérleteztek. Ügy érezzük, hogy a később megszületett földművesszövetkezetek csírája a fenti kísérletekben is kereshető lenne. A földművesszövetkezet mint megvalósult tény az újtípusú államnak az eredménye, a népidemokrácia szülötte. A kereskedelmi és áruforgalmi kérdések egészséges megoldásának országosan egyik legnagyobb nehézsége a pénzgazdálkodás korlátozottságából adódott. Az országnak nem volt pénze, hitele; elvesztette korábbi nemzetközi kapcsolatait, s átmenetileg a felszabadító Szovjetunió is csak jószándék formájában állhatott mellette. Különösen nagy nehézséget jelentett a forgalmi fizetési eszköz hiánya; a gazdasági vérkeringés nem szívta fel a kisegítő célzattal forgalomba bocsátott rubelt; a korábbi, még a fasiszta kormány által kibocsátott 1000 pengős címletű pénznek nem volt tekintélye. Rendeletekkel 1944/45 fordulóján nem tudott az önkormányzat eredményt elérni, hiába javasolta a rendőrség és a főszolgabíró egyaránt „a forgalomban levő érvényes pénznemek kötelező elfogadását."

113 Valóban: a pénzkészlet hiánya és a pénznemek vásárló értékének bizonytalansága sok visszaélésre és még több félreértésre adott alkalmat. Az átmenet időszakában a politikai zavaron kívül gazdasági csőd veszélye is fenyegetett és ebből kivezető utat csak a legcéltudatosabb gazdaságpolitika mutathatott, amely türelemmel és tervszerűen hajtotta végre a MKP következetes irányvonalát. Megtörtént, hogy Vekerd községben egy adózó 5000 rubel értékű megyei vagyonadót fizetett ki dec. 1-én, az összeget az elöljáróság felküldötte a számvevőségnek; a pénzt dec. 2-én azzal kapta vissza, hogy „a pénznem már nincs forgalomban", az adót újból ki kell fizettetni. Miután azonban az adózónak más pénze nem volt, inkább tartozását törölték.

114 Az ideiglenes kormány megválasztása után a helyzet bizonyos fokig kedvezőbbé vált, miután megnyiltak a bankok, szaporodott a forgalomban levő pénz mennyisége, és megalapozottabb lett az ország pénzellátása. 1945 febr. 14-én Berettyóújfaluban kinyitott a Magyar Nemzeti Bank fiókja.

115 Érdekes, hogy a felszabadulás után országos méretekben a bankjegyforgalom nagy ugrásával találkozunk, ami egyben a pénz értékének csökkenését is jelentette.

116 A szállítás megszervezésének kezdeti állapotát ismertetve utaltunk a közlekedés nehézségeire. 1944 novemberében a berettyóújfalui főszolgabíró arról intézkedett, hogy a Debrecen felé vezető köves úton levő úthengerlő gépeket biztonságba kell helyezni.

117 Ugyanebben a hónapban kinevezték az útbiztosokat, az úttörőket, megkezdődött a védgátak biztosítása, lövészteknők betemetése; felmérték a vasút helyzetét, egyes vágányokat helyreállítottak. A tavaszi munkák megindulásáig a közlekedés kezdeti reorganizációja megtörtént.

118 A felszabadulás heteit nyomon követte a postaszolgálat megszervezése. Az alispáni hivatal működésbe lépésekor (Nagyvárad), nov. 6-án még egyáltalán nem volt posta. Emiatt a küldöncszolgálat kiépítése látszott a legcélravezetőbbnek. Ilyen értelemben már az első napon intézkedés történt és ezt több más rendelet követte olymódon, hogy a postaforgalmat a községi elöljáróságok láncrendszerű kézbesítéssel látták el.

119 Az elmenekült postai tisztviselők helyére átmene216