A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

Képes Kalendárium" már az első számában megemlékezett a színházról, és közölte homlokzati képét is. Ezen a képen még az átalakítás előtti színház látható. A századforduló után a színháznál továbbra is egymást váltogatják a színigazgatók. 1905-ben Zilahy Gyula kap megbízást a színház vezetésére, ki komoly újításokat kíván bevezetni, hogy a színjátszást fellendítse. A nézőteret átalakította és új zsölyéket helyezett el. A földszinti állóhelyeket megszüntette, és helyére családi páholyokat épített be. Az állóhelyet felhelyezte a II. emeleti erkélyek mögé. Bevezette a kötelező ruhatár használatát, és a földszinti szűk ruhatári helyiségeket kibővítette a két lépcsőház közé épített földszintes toldalék építésével. Zilahy Gyula színigazgatása alatt 1905. október 7-én ünnepélyes keretek között díszelőadással emlékeztek meg az állandó színház fennállásának 40 éves évfordulójáról. Az ünnepélyre Zilahy Gyula a legszebb sikereket elért, volt debreceni színészeket hívta meg vendégszereplésre. A színház felszerelését újabb díszletek beszerzésével gyarapította úgy, hogy a díszletraktár szűknek bizonyult. Bérbevették a Mester utcán levő Dragota-ház egyik szárnyát, és az utcára ajtót nyitottak rajta díszletraktár céljára. Ez a helyiség az 1940-es évekig volt a színház bérletében. Sőt 1908-ban részben, mert ez a helyiség távol esett a színháztól, és gyors szükség esetén nem állott rendelkezésre, részben mert már ez is szűknek bizonyult, egy újabb díszletraktár toldalék építésének gondolatával foglalkoztak. Ez azonban egy nagyobb átalakítási tervezet miatt egyelőre elmaradt. A hosszú időn keresztül használatban volt gázvilágítás a nézőtér mennyezetén a díszvakolást, a festést, valamint az aranyozást ismét megrongálta, ezért Prindelmeier Lőrincz debreceni festővel kijavíttatták, illetve 1907-ben helyreállíttatták. A következő évben a színpad villanyvilágítását újíttatta meg Zilahy Gyula, és korszerű világító berendezéseket szereltetett fel, hogy a fővárosi színházak újszerű színpadtechnikájával lépést tudjon tartani. Zilahy Gyula igazgatósága alatt is jelentkezett a kezdetben sikeresnek mondható évadok után a közönség közönye. Leküzdésére a színháznak nagyszabású átalakítását és korszerűsítését vette tervbe, melynek keresztülviteléhez megnyerte a város vezetőségének többségét is. Debrecenben ekkor készült Bálint és Jámbor budapesti építészek tervei alapján a volt vármegyeháza, melynek magyaros szecessziós stílusban tartott kiképzése nagy sikert aratott a város közönsége körében. Zilahy Gyula részére Bálint és Jámbor építészek a színház átalakítására és korszerűsítésére 496.373,68 korona előirányzati költséggel tervet készítettek, és igen előnyös kivitelezési javaslat mellett még 1908. december 16-án benyújtották a városi tanácshoz ajánlatukat. Minthogy ugyanakkor Bobula József budapesti építész is dolgozott a debreceni görög katolikus templom épületének tervezésén, mint a város vezetőségével ismerős tervező ő is dolgozott ki a színházra átalakítási tervet, sőt új színház építésének a gondolatát vetette fel, mivel a régit szűknek és elavultnak tartotta. Mind az átalakításnak, mind az új színház építésének saját költségén való elvégeztetésére is tett ajánlatot megfelelő kereskedelmi szerződés biztosítása mellett. A javaslatot a városi tanács 1909. június 18-án tárgyalta, és úgy döntöttek, hogy tervpályázatot írnak ki megfelelő átalakítási terv beszerzésére, és a kivitelezést a város saját költségén végezteti el, mivel a hitelezett beruházással járó kötelezettségvállalás felesleges megkötöttséget rótt volna a városra. Az elhatározásnak megfelelően a városi tanács mérnöki hivatala elkészítette a színház felvételi tervét, azt 100 példányban Kosz György és Fia budapesti műintézetében sokszorosította, és mintegy másfél éves huza-vona után 1911-ben kibocsájtották a „tervpályázati hirdetményt". 184