A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

A színház 1299 fős befogadó képességének első hiteles feljegyzése 1881-ből való, amelyet a város főmérnöke állapított meg.

33 A színpad és a nézőtér mennyezete a nagy támaszköz miatt könnyű faszerkezetből készült. Megfelelő mennyiségű hőszigetelő anyagot nem építettek be, ami az építés idején nem volt általános építő gyakorlat. így az alacsony lejtésű bádogfedéssel készült tetőhéj alás minden télen beázott tetőfagyás következtében. Ugyanis a felszálló meleg a könnyű födémen áthatolva a padlástérrel együtt a bádogfedelet hamarabb felmelegítette, mint a külső levegőn a fedélen elhelyezkedett hó elolvadt volna. A hó alsó felülete a melegebb bádogtól olvadni kezdett, és a hideg ereszcsatornába folyva megfagyott, s azt szétszakította. Ezért már 1878 tavaszán komoly fedéljavítást kellett végeztetni a színházon, melyet szinte évenként ismételtek meg. Minthogy a bádogfedél és tetőcsatorna meghibásodásának okát nem szüntették meg, az állandó javítgatás ellenére az teljesen tönkrement, és 1899-ben az egész színház épületét újra kellett fedni. Ez alkalommal már hullám bádoglemezt alkalmaztak és a gerinceket ólomlemezzel zárták le, amely fedés több mint ötven évig volt használatban. Az 1879-ben Szegedet ért árvízkár helyreállítására kiküldött királyi biztos nevében Lechner Lajos műszaki osztályának főnöke a debreceni főispánon keresztül kérelemmel fordult a város polgármesteréhez 1881. február 1-én a színház terveinek és költségvetésének rendelkezésére bocsájtása végett. A főispánhoz írt levelében megemlíti, hogy midőn a kért adatokat vele közli „hozzájárul egyszersmind ezen elpusztult magyar város újra való felépítéséhez és szellemi regenerátiójához." Debrecen tanácsa készséggel tett a kérésnek eleget, és február 14-én a városi főmérnök azt jelenti, hogy 9 db átnézeti és 18 db részletrajzot költségvetésekkel, a felhasznált téglamennyiség, valamint a teljes kiviteli költség kimutatásával együtt megküldte részletes felsorolással. Később a terveket a város visszakapta és Balogh Mihály főmérnöknek hivatalos használatra kiadta 1882. január 9-én. Ez az utolsó adat a tervekről, ami fellelhető volt. Valamennyi nyomtalanul eltűnt. A színház építésekor Szkalnitzky a nézőtér és a színpadi rész közé egy tűzbiztos vasfüggönyt tervezett, melyet tűz esetén függőleges irányban a színpadnyílásnál kialakított horonyban leeresztettek. A horony szabatos kiképzése érdekében a színpadnyílást egymástól független, de egységes kettős keretezéssel képezte ki. E mögött helyezkedett volna el az említett színészarcképekkel díszített előfüggöny. Minthogy azonban a színház felavatása idejében a vasfüggönyt nem készítették el, később azt a színpadnyílás belső felületén helyezték el, s így az előfüggöny egy része a vasfüggöny elé került.

34 Az 1881-ben történt hatalmas bécsi színháztűz hatása alatt a Belügyminiszter 61221 számú közrendeletével 1881. december 11-én elrendelte a színházak tűzbiztonsági felülvizsgálatát. Mire a leirat megérkezett, akkorára már a tanács utasítása alapján a bizottság a szemlét megtartotta, és elkészítette tűzrendészeti javaslatát. A színház összes bejáratát haladéktalanul átalakították kifelé nyílóra az első óvintézkedésként.

35 A színház tűzrendészete állandóan fejlődött. 1885. április 27-én már egy módosított tűzrendészeti „Utasítást" fogadott el a városi tanács, melynek rendelkezései alapján a nézőteret és a színpadot alulról kezelhető füstelvezető, szellőztető berendezéssel látták el. Sőt ez év augusztusában Fischer Sándor budapesti „műgépésszeF'új villámhárítót szereltettek fel a színház tetejére a tűzbiztonság fokozása érdekében. A gázvilágítás következtében a mennyezet festése időközben annyira elkor182