A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A debreceni Csokonai Színház 100 éves történetéhez

vánták biztosítani, — az engedély megszerzése még tovább váratott magára. A gróf Dégenfeld Imre által 1857-ben azzal a kikötéssel felajánlott 5 000 forintos hozzájárulást, hogy a tervezett színházat nem a palotája mellett levő Hagyma téren építik meg, a város vezetősége elfogadta, de nem használta fel, mert az adományozóval szemben, — annak politikai állásfoglalása miatt bizalmatlan volt. Később, mikor már a színház építése valóság lett és a város nehezen tudta a fedezetet biztosítani, a felügyeletet gyakorló kormányzat többször is eredménytelenül sürgette, hogy a Dégenfeld féle felajánlott 5 000 forintos támogatást miért nem használják fel. Bár a város önkormányzatát még mindig nem nyerte vissza, már 1854. július 5-én tartott „község tanácsülésben" lerögzítette, hogy ,,a' czél, egy a' Város tekintélyének 's a' kor igényének megfelelő állandó nemzeti színházat építtetni." Ugyanakkor kimondták a Kiss Lajos-féle ház megvásárlását színházépítés céljára. E tanácsülésben egy állandó színházi bizottságot szerveztek, melynek feladata volt az oly régóta húzódó építés megindítása. Mégis csak egy év múlva hozott a tanács az 1855 május 24-én tartott ülésében újabb érdemleges határozatot, amikor az egy év előtti kiválasztott telek helyett a város tulajdonában álló, a városházával szemben levő Kis Új (jelenleg Simonffy u.) és a Piac utca sarkán városi tulajdont képező ingatlanokat jelölték ki színház céljára. E tanács ülésben „a már szervezett színházi bizottmányt terv, költségvetés 's pénzalap előállítási mód kidolgozására" utasították. A bizottmány a kapott utasításnak megfelelően, a rendelkezésre álló csekély színházi alap figyelembevételével — ezer darab 100 forintos 6%-al 10 év alatt visszafizetendő részvényjegy kibocsájtását hozta javaslatba, melyet a tanácsülés elfogadott. Az önkormányzatától megfosztott városi tanácsnak e határozatát a kormányzati főhatósághoz kellett jóváhagyásra felterjeszteni, ahol támogatásra természetesen nem talált. A felterjesztésre kapott válaszban a város azonban engedélyt nyert arra, hogy „Ybl Miklós építőmesterrel" 800 Ft tiszteletdíj megállapítása mellett tervet készíttessen. Ezzel megindult az állandó színház építésének az ügye a megvalósulás felé. A város az építés elvi engedélyét 1858 január 16-án kapta meg, de már ekkor az Ybl Miklóssal folytatott tárgyalások komoly előhaladást mutattak.

9 A javaslatba hozott, korábban említett Hagyma téri terület Dégenfeld Imre kérésére nem került tárgyalásra, mikor a város felhívására Ybl Miklós Debrecenbe jött a színház telkének kiválasztására. Ybl egy harmadik telket hozott javaslatba a „Czegléd utcza közepét", (ma a Kossuth utcán a templom helye és az előtte levő park területét) melyre 1859 január 26-án megküldte a romantikus stílusban készített színház terveket és költségvetést a „megajánlott 800 Ft kifizetése után".

10 Ybl Miklós ebben az időben egyike volt a legnagyobb magyar építészeknek, kinek már több középülete épült fel az országban. így a város vezetősége az általa legkiválóbbnak tartott építészek egyikével kívánta a színházat terveztetni. A város közönsége körében a színház helyének megválasztása ellenkezést váltott ki, mivel azt a város központjától távol esőnek találták. Kifogásolták azt is, hogy a tervezés megrendelése alkalmával nem közölték a bekerülési összeget a tervezővel, s így annak építési költségét a város anyagi erejéhez mérten túlzottnak találták. Már úgy látszott, hogy ismét bizonytalan időre megfeneklik az építés ügye, mikor két debreceni társulat, a Takarékpénztár 400 Ft-os és a Gőzmalom Társulat 500 Ft-os adományával sietett annak előmozdítására 1860 február, illetve márciusában. Mindkét vállalkozás élén Debrecen gazdasági és kultu168