A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965 (Debrecen, 1966)

Tanulmányok - Módy György–Gedai István–Kahler Frigyes: XVI–XVII. századi pénzleletek Polgárról

hogy búzával és állattal kereskedtek még engesztelhetetlen ellenségüknél, a töröknél is. Talán a leletben levő 1 akcse erre utal.

12 Leleteink pénzverő hatóságok szerinti vizsgálata, mindenben megerősíti az irodalomban eddig publikált éremleletek tanúságait. Területünkön is az aprópénz forgalmat a magyar dénárok és a lengyel—litván, kisebb mértékben a német birodalmi aprópénzek jellemezték, és a IV. sz. lelet bizonyítja, hogy a cseh weisspfennigek is szerepet kaptak. Tudjuk, hogy a XVI. század végétől ezek az idegen aprópénzek szinte visszaszorították a magyar pénzt, — azaz a rossz pénz a jobbat. A XVI. században a paraszti árutermelés elősegítette a parasztság részvételét a kereskedelemben, bekapcsolódásukat a pénzgazdálkodásba. Ez tette lehetővé, hogy jobbágyok kezén nagyobb összegek gyűljenek fel. Ha figyelembe veszszük, hogy az 1540-es évektől az amerikai gyarmatoké/szolgáltatta nemesfém Európában árforradalmat bontakoztatott ki és hogy az ország területén az ismételten felújuló hadjárások a pénz értéktelenedéséhez vezettek, egy mezővárosi paraszt részére még így is komolyabb summa volt az a 15 — 35 frt, amennyit a két szegényebb — III. és IV. sz. — polgári lelet ért. A levonható legfontosabb helytörténeti következtetésünk az, hogy a négy lelet bizonysága szerint is, bár Polgár és környéke 1594 —1600 között többször is pusztulást szenvedett, de az élet kontinuitása teljesen nem szakadt meg, s valamelyes lakosság ott a hajdúk letelepítése idején is élt. JEGYZETEK 1 Parádi Nándor: Magyarországi pénzleletes középkori cserépedények (XI —XVII. század). Arch. Ért. 90. k. (1963) 2. sz. 250 — 251. Középkori kerámiánk típusainak és korszakainak meghatározásához a szerző pénzleletes edények vizsgálatából indult ki, hiszen a legkésőbbi veret nemcsak az elrejtés, hanem az edény használatának idejét is hozzávetőlegesen megadja. Úttörő munkát végzett az emlékanyag komplex értékelésével és a lehetőségeken belül társadalomtörténeti következtetések levonásával. Az 1906. évi polgári leletet a 45. sorszám alatt írja le. — MNM Éremtári aktaszáma: 647/1906, első ismertetése NK V. (1906) 142. — A másik polgári pénzlelet jegyzéke az MNM Éremtára 1908/B iratok között van. A Függelékben közreadott és I. és II. jelzést kapott 1906. és 1908. évi leletek leírását Gedai István végezte. 2 A művelődési ház igazgatója tevékenyen előmozdította a talált pénzek és edénytöredékek összegyűjtését. Az alapozásnál dolgozókat figyelmeztette az esetlegesen még előkerülő leletek megóvására. Sajnos a pénzeket fellelő gyermekek szülei, vagy azok a felnőttek, akikhez egy-egy darab eljutott, nem minden esetben érezték kötelességüknek, hogy azokat a tudományos feldolgozás teljessége miatt átadják. 1965. június 4-én 648 darab, július 7-én újabb 198 darab pénz került a múzeum birtokába. — Gedai István a MNM Éremtára munkatársa még 1966 augusztusában is kapott Tiszaszederkényben 3 db-ot egy polgári embertől. Itt jegyezzük meg, hogy a pénzeket tartalmazó két edény kikövetkeztethető űrmértékét és a hasonló korú, de hiánytalanul megtalált pénzleletek darabszámát összevetve a III. sz. polgári leletet 85%-os teljességűnek tarthatjuk. Hiányzó része a feltöltött földbe került vagy még illetékteleneknél lappang. Ügy hisszük, hogy a leletből levont következtetések érvényét ez a körülmény nem befolyásolja. A darabszám növekedése aligha változtatna a pénzfajták és évek szerinti megoszlás statisztikai érvényén. — A III. sz. polgári lelet körül tapasztaltak is figyelmeztetik az illetékeseket, hogy részben nyomatékosabban kell érvényesítenünk a múzeumi törvénynek a leletbeszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit, részben megfelelő mederbe kell terelni a mindenütt iskolai gyűjtemények létrehozását célzó különben jószándékú törekvéseket is. 3 Egyik pénzesedényünk a Parádi által leírt polgári korsó típusába tartozhat, csak annál nagyobb és nem fényezett felületű, a másik edényünk pedig a nála 27. sorszám alatt szereplő Szápár (Veszprém m.) faluban talált füles bögre típusához sorolható, csak jóval nagyobb és mázatlan. — A minden kétséget kizáróan pénzeket tartalmazó két edény darabjain kívül még három edény töredékei kerültek elő: a) 0,7 — 0,8 cm falvastagságú jól égetett világosszürke, b) 0,5 cm falvastagságú világosszürke anyagú, jól égetett, külső felületén füstös, feketére polírozott és c) világossárga, jól égetett, kívül-belül zöld-barna-sárga mázas 0,5 cm falvastagságú edényeké. 104