A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Kralovánszky Alán: Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatások 1944–1961. (Leletkataszter)

Ugyanitt feltárás során megállapítást nyert, hogy nem szabályos négyszögű, kívül árokká

1 ellátott, sánccal körülvett, háromhajós, kéttornyos templom volt. Ugyanakkor feltárásra került egy téglasíros középkori temetkezés is. (1950, 1956.) Község belterületén közös — vonaldíszes — kultúrába tartozó leleteket mentettek meg. (1957.) Makkay J.: DMÉ. XLIII. (1948-56.) 27-28. BIHARDANCSHÁZA Halomszerdomb. A dombon késő neolitikus és korai rézkori telepet figyeltek meg. (1957. Makkay J.: DMÉ. XLIII. (1948-56.) 35, Arch. Ért. 1958. 82, Rég. Füz. 9. (1958.) 10. BIHARKERESZTES Farkashalom. A községtől keletre fekvő domb nyugati oldalán csontvázas sír került elő. Kora bizonytalan. Ugyaninnen beszolgáltattak egy csillámpalából készült őskori őrlőkövet; koravaskori cseréptöredékeket s egy népvándorlás korabeli vaskést, amely valószínűleg e lelőhelyről régebben ismeretes germánkori temetőből származik. (1956.) Kralovánszky A.: Arch. Ért. 1958. 82, Rég. Füz. 9. (1958.) 10. Vasútállomás. Két honfoglaláskori sírt tártak fel, egyiket Berengar érem keltezi. Ugyanitt neolitikus és koravaskori telepnyomot is megfigyeltek. (1959—60.) Horváth A.: Arch. Ért. 1960. 239, Rég. Füz. 13. (1960.) 80; Patay P.: Arch. Ért. 1961. 293 Rég. Füz. 14. (1960.) 57; Fehér G.—Éry K.-Kralovánszky A.: Rég. Tan. II. (1962.) 90. BIHARNAGYBAJOM Régi Berettyómeder. Késő középkori lándzsahegyet és patkót találtak itt. (1950.) Község határa. I. u. V—VI. századi aranygyűrűt szolgáltattak be. (1959.) BIHARTORDA Dózsa kút. A falu szélétől keletre 300 méterre Észak-Déli tájolású sírt találtak egy edénnyel s egy aranylemezes gyönggyel. Valószínűleg szarmatakori. (1955.) DMsz 193/1955. BOJT Aratás MTSz homokbánya. Hét szarmatakori sírt tártak fel. (1959.) Csallány D.: Arch. Ért. 1959. 206, Rég. Füz. 11. (1959.) 42. DARVAS Csontos halom. Késő neolitikus leleteket mentettek meg. (1959.) Papok hegye. Gyulavarsándi kultúra leleteit figyelték meg terepjárás során. (1957.) Makkay J.: DMÉ. XLIII. (1948-56.) 38. DEBRECEN Alföldi téglagyár. A téglagyár területén szarmatakori sírokat pusztítottak el. (1959.) Bánk. Középkori falu helyéről Árpád-kori telepanyag ismeretes. (1957.) Bellegelő. Két késő avarkori sírt tártak fel. (1957.) Makkay J.: Arch. Ért. 1958. 206, Rég. Füz. 11. (1958.) 38. Bellegelő—Józsa. Itt bronzkori és középkori telepet figyeltek meg terepbejárás során. (1953.) Bethlen utca. Az SZTK palota építésekor XVI—

XVII. századi mázas cserepek kerültek elő. (1948.) Bujdosó utca 1. II. Ulászló 1504-ben vert aranypénze került elő. (1957.) Csapó utca 7—11. A régi ferences rendi kolostor területén másodlagos helyzetben XIV—

XV. századi temető került elő. Ugyaninnen XIV—

XIX. századi kerámiaanyag jutott napfényre. A Csapó utca Tótfalussy tér felé eső részén e temetőhöz tartozó sírokból mentettek meg néhányat. (1947, 1954-55.) Kralovánszky A.: HB Néplap, 1955. X. 6; Balogh I.: HB Néplap, 1955. X. 8; Balassa S. HB Néplap, 1955. X. 16, 1956. III. 28; Kralovánszky A.: Arch. Ért. 1957. 89, 1958. 93, Rég. Füz. 9. (1958.) 50; Kádár Z.: A képzőművészetek Debrecenben, 1961. 12. 36