A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Mesterházi Károly: Az S-végű hajkarika elterjedése a Kárpát-medencében

I Mesterházy Károly Az S végű haj karika elterjedése a Kárpát-medencében Az S végű hajkarika problematikája közel 100 év óta foglalkoztatja a korai középkor kutatóit. A magyar kutatás számára rendkívül fontos ezen ékszer eredetének és etnikum jelző szerepének megbízható tisztázása, hiszen a Kárpát-medence X—

XI. századi leletanyagának jelentős részét alkotja. Ezekre a kérdésekre azonban csak az utóbbi évek teljes és megbízható, valamint a hasonló igényű elkövetkező temető feltárásai alapján adhatunk feleletet. A magunk részéről felvázoljuk az S végű hajkarika elterjedését, s ezáltal közelebb kerülünk az ékszer kialakulási helyének és eredetének kérdésében is a valósághoz. Mindenekelőtt tekintsük át az utóbbi éveknek az S végű karika elterjedésére vonatkozó magyar irodalmát. Az első ilyen jellegű összefoglalás Kralovánszky A. nevéhez fűződik.

1 Rövid kutatástörténeti részben felsorolja a legfontosabb nézeteket és képviselőiket. Ezek után a Közép-Duna vidékének összes S végű hajkarika előfordulását adja. Ennek során a Kárpát-medencéből 269 lelőhelyet sorol fel a rá vonatkozó irodalommal együtt. E lelőhelyeket először abból a szempontból csoportosítja, hogy hány előfordulás esik az ország ill. Kárpát-medence egyes területeire. Ennek során a következő statisztikát állapítja meg: a Dunán innenre 186, Dunántúlra 57, Kisalföldre 11, Erdélyre 9, a Dráván túlra 6 lelőhely esik. Az adatatokat térképen is fetűnteti. A cikk további részében az Svégűhajkarika magyarországi etnikum jelző szerepével foglalkozik. Ezért e lelőhelyeket rá vetíti a Kniezsa I. által összeállított, a szláv helynevek elterjedését bemutató térképre. A kettő összehasonlításából a következő eredményre jut: a szlávság nyelvészeti alapokon kimutatott gócai nem fedik az S végű haj karikák tömeges elterjedési helyeit. Ennek ellenére Kralovánszky A. arra a megállapításra jut, hogy az egyszerű S végű hajkarika a X. sz. második felében, és helyenként még a XI. sz. első felében is a magyarságtól eltérő etnikumot jelöli. Egyetértünk azzal a megállapításával, hogy az S végű karika megjelenése hazánk területén aX.sz. második felére tehető. A hajkarika kialakulási helyét, módját és idejét egy következő cikkben tárgyalta.

2 Kialakulási helynek mind az egyszerű, mind pedig a többszörös S végű karika esetében (melyből az egyszerű S végű karikát származtatja) a Dunántúlt jelöli meg. Érdekes szempontokat vet fel az ékszer kialakulásával kapcsolatban Török Gy.

3 Véleménye szerint az S végű hajkarika Kárpát-medencei, dunántúli kialakulásának négy fő tényezője van: 1. a honfoglaló magyarság haj és karika viselete, 95