A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Kovács Tibor: Adatok a későbronzkori egyeki csoport kialakulásához
62 Bona, I.: Ann. Un. Seien. Bp. de Eötvös Nom. 2. (1960.) 261-271. 63 Bona, L: Rég. Dolg. 2. (1960.) 131-135. 64 Bona, I.: Acta Arch. Hung. 9. (1958.) 223. 65 Gardawski, A.: Mat. Star. V. (1959.) 185. 66 Тереножкин, А. И., Предскифкий период на Днепроском Правобережье. (Киев 1961)196 67 Kemenczei Т.: Arch. Ért. 90. (1963.) 183. 68 Kalicz N.: i. m. 51—53. 69 Kalicz N.: uo. 58., 56. 70 Kalicz N.: uo. 56. 71 Kalicz N.: uo. 58. 72 Kalicz N.: uo. 59. 73 Kalicz N.: Arch. Ért. 87. (1960.) 13. 74 Kalicz N.: uo. — ebben a vonatkozásban itt tévesen a berkeszi és a demecseri temető anyagát említi meg. 75 Kőszegi, F.: Acta Arch. Hung. 9. (1960.) 137. 76 Kemenczei Т.: A pilinyi kultúra tagolásának kérdéséhez. Arch. Ért. 92. (1965) 3—26. 77 Solle, M.: A. R. IX. (1952.) 244. 78 Jilkova, É.: S. А. IX. (1961.) 105. 79 Trogmayer, О.: Acta Arch. Hung. 15. (1963.) 85 — 122. 80 Trogmayer, О.: uo. 106. 81 Trogmayer, О.: uo. X. t. 5, XII. t. 9. — formájában is szinte teljesen egyezik a rákóczifalvi urnákkal - XIX. t. 16—17. 82 Kemenczei Т.: Arch. Ért. 90. (1963.) 171-172. 83 Kemenczei Т.: uo. 172 —186. 84 Kemenczei Т.: uo. 184. 85 Kemenczei Т.: uo. 184—185. 86 Kemenczei Т.: uo. 186. 87 Bóna L: HÓMÉ III. (1963.) 15. 88 Bóna I.: uo. 27. 89 Bona L: uo. 28. 90 Bóna J.:uo. 17 — 18. 91 Kemenczei Т.: Arch. Ért. 90. (1963.) 170. 92 Bona, L: Acta Arch. Hung. 9. (1958.) 214-216. 93 Kemenczei Т.: Arch. Ért. 90. (1963.) 170-186. 94 Kemenczei Т.: uo. 184. — véleménye szerint a halomsíros kultúra Alföldre érkezése utáni időben ottományi-gyulavarsándi hagyományait megőrizve, vattinai kapcsolattal alakult ki a csoport, mely a későbronzkor 2 periódusban is tovább él. 95 Kalicz N.: Arch. Ért. 87. (1960.) 3—15. — eredményei szerint a Kárpátmedence északkeleti részén élő felsőszőcsi csoport déli eredetű, vagy déli hatásokat magába szívó nagy középsőbronzkori művelődés helyi továbbfejlődése. Edényművessége az ottományi, de elsősorban a wietenbergi kultúrára vezethető vissza. 96 A Rákóczifalva-Kastélydomb lelőhelyen Csalog Zsolt által feltárt temetőrész zsugorított vázas, hamvasztott és pithos sírjainak helyzete, anyaguk kapcsolata támpontot ad a fentebb vázolt folyamat — egy temetőre érvényes — nyomonkísérésére. — A rákóczifalvi temető publikációját Csalog Zsolttal közösen készítjük elő. 97 Kalicz Nádor ásatása — engedélyével alkalmam volt a temető anyagát tanulmányozni 98 A bodrogszerdahelyi csoport fontosabb Tisza mellett fekvő lelőhelyei: Ároktő-Dongó halom, Tiszakeszi-Szódadomb (Kemenczei Т.: Arch. Ért. 90. (1963.) 172.) Tiszafüred Ásotthalom (Bóna I.: HÓMÉ III. (1963.) IV. t. 1-4.). 99 Kemenczei Т.: Arch. Ért. 92. (1965) 3 — 26. 100 Kőszegi, F.: i. m. 178 — 179. 101 Trogmayer, O.: i. m. 102 Kemenczei Т.: Arch. Ért. 90. (1963.) 185-186. 103 A kronológiai táblát Bóna István, Kemenczei Tibor és Trogmayer Ottó adatainak felhasználásával állítottuk össze. 84