A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Kovács Tibor: Adatok a későbronzkori egyeki csoport kialakulásához
és Milesz Béla 17 , majd a debreceni múzeum régészei kutattak több alkalommal Egyeken. A század első évtizedeiben Zoltai Lajos többször ásatott az egyeki hamvasztásos temetőben. Feltárásairól nyomtatásban is beszámolt. 18 Megállapítja, hogy Egyeken a csontvázas sírok a falu belterületén, a hamvasztásosak a Szőlőskertben találhatók. 19 Pontos rajzokkal ellátott leltárkönyvi feljegyzései, temetőtérképe 40 jelentős segítséget nyújtanak az egyeki temető feldolgozásához. A tárgyalt korszak régészeti kutatásának pótolhatatlan hiányossága, hogy a kutatók ásatási megfigyelései nem következetesek. A hiányos ásatási jegyzetek, az összetört edények figyelmen kívül hagyása sok esetben áthághatatlan korlátokat szab a század elején feltárt leletek feldolgozásához. Az említett ásatások után évtizedekig nem volt feltárás az egyeki későbronzkori temetőben. Csalog József 1952 évi leletmentésének jelentésében bronzkori telepről és temetőről számol be. 41 A feltárt tűzhely, cölöplyuksor és egy későbronzkori urna két méterre feküdt egymástól. Valószínű, hogy a telep nem későbronzkori. Mérey-Kádár Ervin 1953-ban 60 cm mélyen fekvő urnákat talált, melyekben égett emberi csontok voltak. 22 Kralovánszky Alán négy urnasír feltárásáról számol be — Egyek területén négy urnatemetőt próbál elkülöníteni. 23 Az egyeki Szőlőskert területén e sorok írója 1962-ben 13 későbronzkori urnasírt és 4 (az urnasírok által) megbolygatott melléklet nélküli zsugorított csontvázat tárt fel. A lelőhely megegyezik az idézett közleményekben szereplő urnatemető területével. * * * V. G. Childe 1929-ben megjelent magyarországi kronológiáját Tószegre építette. A Felső-Tiszavidék bronzkori művelődéseit — mint helyi csoportok egyikét — „Tószeg-Egyek kultúra" néven foglalta össze. 24 A többek között idesorolt egyeki, muhi, pilinyi leleteket díszítésük alapján a spirálbütykös edényekkel hozta kapcsolatba, és a Tószeg С és D periódusba sorolta. 25 Az általa kürölhatárolt Tószeg-Egyek kultúra különböző korú leleteket foglal magába — így ezeknek a leleteknek az értékelése is téves. Tompa Ferenc összefoglaló munkájában jelentős teret szentelt a bronzkor kulturális és kronológiai kérdéseinek megoldására. Magyarország területét három „provinciára" osztja, s ezek fejlődését — mint vezérfonalhoz — a tószegi telephez igazítja. 26 A füzesabonyi kultúra leleteit két külön periódusba sorolta. Az általa egyrétegűnek tartott hatvani telep finoman polírozott bütyökdíszes edényeit, melyek késő hatvaniak 27 a korai hatvani kultúrába tartozó leletekkel együtt kezelte, 28 s ez jelentette kronológiájában a Tószeg С (Bronzkor III) periódust. A Tószeg С periódus leletei közé sorolta a bagimajori, a rákóczifalvi, 29 a bodrogkeresztúri, 30 a muhi és többek között a vatyai kultúra számos lelőhelyének anyagát is. 31 Tompa bizonytalanságát az is mutatja, hogy a század eleje óta ismert egyeki temetőt — mellyel már Childe is foglalkozott — nem is említi. Soregi János a Debreceni Déri Múzeum vezetőjében — Tompa időrendje alapján — az egyeki és a hajdúbagosi temető anyagát a bronzkor harmadik periódusának jellemző leleteiként említi. 32 VI. Milojcic 1953-ban megjelent tanulmányában foglalkozott a magyarországi bronzkor kronológiájával. 33 Megállapításai közül fontos annak felismerése (Tompa nézetével ellentétben), hogy a Tószeg С—D periódus népessége nem érhette meg a Reinecke féle Hallstatt A periódust, különösen nem a szkíta betörést. Bizonytalanságát mutatja: „In den Tat betrachtet man das Material von solchen Fundorten (Pilin, Muhi, Egyek, Hajdúbagos, usw.), so ist ein Anschlass 76
