A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Béres András: Megyei néprajzi gyűjtő-feladatok a hajdúsági részen

hatók a jelenségek, melyek egyre inkább halványulnak. Annál inkább meg kell ezt tennünk, mert ezek ismerete nélkül tudásanyagunk nem lenne teljes. Az új korszak és munkáshagyományok emlékanyaga, hagyományanyagának gyűjtése eddig teljesen hiányzott. A munkások visszaemlékezései, munkásünnepek, összejövetelek hagyományos vonásai mind-mind néprajzi vizsgálódásunk tárgykörébe tartozik. Gyűjtésük épp oly fontos, mint a már kialakult témakörök gyűjtése. Számtalan érdekes momentum, mozzanat vár megörökítésre. önkéntelenül is összehasonlítást kell tennünk tárgyi és szellemi népismeretünk között. Megállapítható, hogy Hajdú megyei viszonylatban a tárgyi néprajz gyűjtése sokkal előbbre áll, mint a szellemi emlékek, szellemi néprajzi javak gyűjtése. A már megkezdett gyűjtések mellett fel kell hívni a figyelmet a szellemi hagyományok, a szellemi néprajz fokozott gyűjtésére, a hiányok pótlására. Mert ami még ma könnyen hozzáférhető, felkutatása csak pár év múlva is nagy gondot, problémát okozhat. Ha elhanyagolnánk azok gyűjtését, az utánunk következők joggal marasztalhatnának el bennünket. IRODALOM 1. Anghi Csaba Geyza: A magyar pásztorkutyák. Term. Tud. Közi., 1935. 1 — 15. 2. Balogh István: A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. Népr. Ért. XXXV. (1943.) 97-112. 3. Balogh István: A gabona betakarítása a XVI—XVII. században. Ethn. LXVIII. (1957.) 270-291. 4. Balogh István: Formen der extensiven Vielhaltung auf den Pusten von Debrecen. Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Ethnographischen Studien. Redigiert von László Földes. Bp., 1961. 465-503. 5. Balogh István: Határhasználat Hajdúböszörményben a XVIII. században. I—II. Ethn. LXV. (1954.) 441-457. és Ethn. LXVI. (1955.) 99-127. 6. Balogh István: Néprajzi adatok a Hortobágy környékéről a XVIII. századból. Ethn. LXX. (1959.) 1—3. és 463-466. 7. Balogh István: Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII—XIX. században. Ethn. LXIX. (1958.) 537-566. 8. Balogh István: Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethn. LXX. (1959.) 1—3. és 291-312. 9. N. Bartha Károly: Gyermek-játékváltozatoka Biharmegyei Sárándról. Ethn. LX. (1949.) 154-157. 10. N. Bartha Károly: Pásztori beszélgetés a Hortobágyon. Ethn. LVIII. (1947.) 235—237. 11. Belényessy Márta: A ló becse a középkorban. Ethn. LXVIII. (1957.) 337—342. 12. Béres András: Adatok a juhászkampó készítéséhez és hasznalatához Hajdú-Bihar megyéből. Ethn. LXIV. (1953.) 257-276. 13. Béres András: A Déri Múzeum Debrecen környéki díszes pásztorbotjai. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1957. Debrecen. 83—118. 14. Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. A Debreceni Déri Múzeum évkönyve 1960—1961. Debrecen, 1962. 151 — 199. 15. Béres András: Tiszántúli híres betyárok. Gyula, 1961. 16. Béres András: Treiber und Treibgerate der Hirten auf den Pusten der Umgebung von Debrecen. Viezucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa. Ethnographische Studien. Redigiert von László Földes. Bp., 1961. 505—528. 17. Béres András—Módy György: A hajdúság történetének és néprajzának irodalma. (Források, tanulmányok, cikkek.) Debrecen, 1956. Alföld füzetek 3. (Tekintettel arra, hogy e munka összefoglalja és rövid tartalmi utalásokkal együtt mutatja az irodalom nagy részét, szükségtelennek látszik a hat történelmi hajdúvárosra vonatkozóan részletes bibliográfiát adni. Nélkülözhetetlen azonban néhány jelesebb munkára való hivatkozás, mely e bibliográfiai munka megjelenése után látott napvilágot, vagy azokra a helyekre vonatkozik, melyek nem tartoznak a hajdúvárosok közé.) 18. Dankó Imre: A hajdúnánási Testhalom mondája és a hajdúk eredete. Ethn. LXVII. (1956.) 519-535. 5 Évkönyv 65