A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Béres András: Megyei néprajzi gyűjtő-feladatok a hajdúsági részen

Béres András Megyei néprajzi gyűjtőieladatok a hajdúsági részen Aki Hajdú megye néprajzi képét jelenleg meg akarja ismerni, bizonyos vonatkozásban komoly irodalom áll rendelkezésére. Bár az irodalom meglehetősen sokrétű, mégsem nevezhető korántsem teljesnek, mert a sokirányú vizsgálódás napjainkig őriz még fehér foltokat, melyeknek kutatása igen elhanyagoló do tt. A nyomtatásban megjelent műveket jól egészítik ki a gyűjtők még ezideig kézirattárakban, vagy adattárakban levő gyűjteményei, melyek az élet szinte minden területét felölelik a Magyarság néprajza fejezetei alapján, de nem hiánytalanok. A következőkben ismeretét adom a Hajdú megyei kutatómunkának a Magyarság néprajza alapján, s a való tények alapján a mai képet igyekszem megmutatni. A széleskörű feladatok sorában nehéz megnyugtató képet adni, s maradéktalanul kielégíteni a kutatókat. Mégis fontos ez az összefoglalás, mert így legalább az első felmérés kezünkben van, melynek alapján összefogottabbá, szervesen felépítettebbé tehetjük munkánkat. Régen hiányzik egy általános összefoglaló munka, mely a megye néprajzi képét monografikusán megrajzolja. Szükséges lenne a nagyobbarányú gyűjtőmunka alapján e monografikus feldolgozást elkészíteni, hogy ezáltal mintegy korpuszát adjuk megyénk népéletének s pótoljuk sürgősen a fennálló hiányokat, mely munka késedelme a jövőben minket terhel. Táplálkozás Ecsedi István nagyjelentőségű munkája a „Debreceni és tiszántúli ember táplálkozása, valamint a pásztorok étkezése a Hortobágy pusztán" c. gazdag adatokat tartalmaz a hajdúsági ember táplálkozásáról. Ezen kívül néhány apróbb cikke, tanulmánya kiegészíti a gyűjtést. Rajta kívül szinte alig foglalkoztak e témával. Igaz, hogy gyűjteménye kimerítően tájékoztatást nyújt, mégis munkája megjelenése óta eltelt idő változásait rögzíteni kellene, s a munkában fellelhető hiányosságok pótlása épp időszerű. Külön foglalkozni kell a gyűjtögető életmód vizsgálatával, mely területünkön eléggé elhanyagolt feladat. Építkezés. A hajdúsági ember népi építészetének vizsgálata mint kívánalom nagyon komolyan fennáll. Történt e területen lépés előre, azonban Györffy István, Balogh István, Zoltai Lajos munkáját követnie kell a még szélesebb vizsgálódásnak. Hajdúböszörmény és a hajdú városok településformáin túl a népi építkezés 59