A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Dankó Imre: A hajdúkutatás jelenlegi állása és feladatai - Dankó Imre: Szosztojaune i predctojasue zadacsi iszszlegovanija gajducsesztva

vábbra is nagy a lemaradás, bár néhány — a terület jelentőségéhez és az eddigi kutatás szegénységéhez képest — jelentéktelen kutatás ezeken a területeken is történt. Ezek abban egyeznek meg, hogy legtöbbször csupán problémafelvetések. Az is jellemző még rájuk, hogy egymástól függetlenül, a közös munka igényére, a nagyobb volumenű feldolgozás szempontjaira való tekintet nélkül készültek. A bemutatott kép rávilágított a még mindig meglevő hiányosságokra is. Csak összefoglaló jelleggel kell még egyszer kitérnünk rájuk, megmutatva ezzel a hajdúkutatás feladatait. A feladatokból kitetszik, hogy az ethnikai problémák milyen összetettek, s hogy a problémák tisztázásához még mi minden hiányzik. Mindenekelőtt a szervezeti kérdéssel kell foglalkozni. Az említett Alföldi Tudományos Intézet központi, irányító szerepét, addig is, amíg meg nem valósul, vállalhatja a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi, Nyelvészeti, Történeti és egyéb Intézete, illetőleg a Déri Múzeum. Ennek a központi irányító szervnek az is feladata volna a kutatások vezetése mellett, hogy gondoskodjék a régi és az új anyag publikálásáról. Történeti vonatkozásban például ki kell dolgozni és adni egy teljességre törekvő Hajdú Okmánytárt, de publikálni kellene más, még ki nem adott, vagy alig hozzáférhető forrásanyagot is. Néprajzi téren szükséges volna a hajdú folklór erőteljesebb kutatására különös hangsúllyal a történeti mondákra, hagyományokra, bár az anyagi kultúra kutatásának vonatkozásában is sokat kell még tennünk. A hajdúsági gyűjtögetés, halászat és vadászat, kisállattartás- és tenyésztés, az építkezés, lakáskultúra, a kismesterségek, a hiedelemvilág még alig kutatott. Külön feladatot képez a hajdúsági „új élet" kutatása, a kultúra mai változásának felmérése. Idevonatkozóan Janó Ákos vidi tanulmányát említhetjük meg. Népnyelvi téren a már egyszer felvetett Hajdúsági Szótár megteremtésére kell venni az irányt a néprajz-népnyelvkutatás közös munkájaként. Az ethnikai szempontoknak elsőrenden ezekben a kutatásokban kell érvényesülnie, de a szociográfia és a néplélektan ilyen célkitűzésű kutatásainak megindítása nagyban támogatná a történelmi és a néprajzi kutatásokat is. Igen hasznos volna például a még egységes XVII. századi és a már rétegekre tagolódott XVIII., de leginkább XIX. századi hajdúság társaséletével foglalkozni mind szociológiai, mind néplélektani vonatkozásban. A természettudományok feladata az kell hogy legyen: alapos részletkutatások összegezéseként adják magyarázatát sok társadalmi jelenségnek, ethnikai sajátosságnak. Tárják fel a maga teljességében a hajdú embert körülvevő természetet, környezetet és magyarázzák meg azokat a hatásokat, amiket ez kiváltott, vagy kiváltatott benne, valamint azt a munkát, amit a természet itteni körülményeinek kihasználására, átalakítására fordítottak. A felvázolt feladatok elvégzése után lehetséges lesz, hogy előbb tudományági összefoglalók készülhessenek, majd pedig azokra épülve megszülethessen a magyar hajdúság egyetemes monográfiája. 53