A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Adatközlések - Julow Viktor: Bepillantás a Magyar Fűvészkönyv műhelyébe
Julow Viktor Bepillantás a Magyar Füvészkönyv műhelyébe Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály Magyar fűvészkönyve (Debrecen 1807), mint ismeretes, az első magyar nyelvű botanikai mű, amely a tudományos rendszerezés igényével készült. Ugyancsak első abban a törekvésében, hogy Magyarország és Erdély egész növényvilágát feldolgozza, és Linné osztályozását követve fajonként írja le. A mű ezeket az úttörő célkitűzéseket csak részben valósította meg. Szaktudományi szempontból már megjelenése idején sem volt tökéletesen korszerű. Linné formális rendszerét ugyanis — amely a növények osztályozásánál egyedül a szaporítószervek alakját és szerkezetét vette figyelembe — a Magyar Füvészkönyv megírása idején Nyugat-Európában már kezdte kiszorítani a fajok valamennyi fontosabb tulajdonságát mérlegelő természetes rendszer, s ennek első jelei ekkor már a hazai latin nyelvű botanikában is mutatkoztak. Diószegi és Fazekas vidéki elzártsága magyarázza, hogy ezekről a törekvésekről nem szereztek kellő tudomást, s így nem ismerték a Jussieu által már 1789-ben megalkotott első természetes rendszert. Mindamellett nem követték szolgaian Linnét, s osztályozásukat saját belátásuk szerint némileg közelítették a természetes rendszerhez. Mint művük előljáró beszédében is utalnak rá, bizonyos — kismérvű változtatásokat tettek „Hogy a' Linné mesterséges Alkotmánya, a' Természeti-rendekkel inkább egyezzen." 1 Fogyatékossága a Fűvészkönyvnek, hogy lelőhelyeket egyáltalán nem tüntet fel. A forrásul felhasznált irodalom meglehetősen hézagos, s részben ez az oka, hogy bár a teljes magyar flórát kívánja bemutatni, sok hazai fajról nem tud, viszont egész sor olyan fajt is felvesz, amely nálunk nem honos. Hibái ellenére sem tagadható meg azonban tőle az úttörés érdeme. Különösen mint növényhatározó könyv járult hozzá a botanikai ismeretek hazai terjesztéséhez. 2 A szerzők egyébként, amint ez az elöljáró beszédből is kitűnik, elsőrendű feladatuknak nem is a szaktudományos teljességet tekintették, hanem a dr. Földi János által leszögezett elvek alapján 3 a magyar botanika nyelvének megalkotását. Ez lényegében hármas feladatot jelentett: a terminológia, a magyar botanikai műnyelv, a növénytan szakkifejezéseinek kidolgozását; a rendtevést a magyar növénynevek addigi zűrzavarában, mivel ezek használata vidékenként és szerzőként annyira ingadozott, hogy ez a növényfajok azonosítását a szaktudományban és a gyakorlati életben egyaránt szinte lehetetlenné tette; végül a nomenklatura megalkotását, azaz a magyar növénynevek teljes, binominális rendszerének létrehozását, amelyben a tudományos követelményeknek megfelelően minden fajnak kettős (nemi és faji) névvel kell szerepelnie. 397