A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Adatközlések - Ujváry Zoltán: A „Mennyből jött levél” népi párhuzamai (Adatok a parasztság antiklerális megnyilvánulásaihoz)

A következő feljegyzés hasznos adatot nyújt a népi közlekedéshez is. A jéggel borított földön egyik falutól a másikig, Konyártól Derecskéig, mintegy tíz kilométert jégpatkóval tehettek meg: „1907-ben ojan volt a tele karácson szombattyán elkezte az eső az esést és let ojan ónos idő hogy nem lehetett kibuni se szekéréi se gyalog vagy is veszedelmes volt mert ha kiment az ember a kapuján nemvólt biztos Hogy haza megyén é mert az emberek vas jég patkót kötöttek fel a csizmára Derecskére mehetet Kortsoján bátran ez az veszedelmes jég kéreg óriási károkat tett mert mindent be boritot vetést mindent és tartót karátsontól március hó 5.dikéig És fel szitta a vettést nemlet búza ki veszett voltak ojan földek hogy nem ata meg amagvát nékem is volt ojan hogy a birka ete meg télbe a gyapáros útnál let 20 kereszt páré és lett belőle 140 kiló szemét" (21.1.). Tanulságos idéznünk az ezeréves kiállításra, Budapestre minden valószínűség szerint először és utoljára utazó Dienes Ferenc feljegyzését:,,A Magyarnak az ezredéves országunk fen álásának az emlékére öröm ünepet ült a magyar Május hó lO.dikén 1896-ba nállunk is nagy ünnep volt a város háza udvara körül sátor volt zászlók lebektek majd minden házon és minden tornyon Buda Pesten ezerdéveskiállitás volt ojan hogy világ hirü volt mejre magam is felmentem Konyárból voltunk 34en fel. Május 17dikén 2 nap voltam pesten fizetem 8 f 74 к kovárti koszt menet jövet" (5.1.). A magyar nép Kossuth iránti szeretetét örökíti meg Dienes Ferenc abban a néhány sorban, amelyet Kossuth halála alkalmával kéziratos könyvébe jegyez: „Kosut Lajos nagy hazán fija meghalt 1894. Marczius 20dikán este 11. órakor Olaszországban, Turin városban 92 éves korábam Magyar országban minden város vagy minden köség Gyászbavólt majd minden házon de minden Tornyon lobogót a fekete zászló eltemetik Április 1-sőén nagy pompával Ojat még nem minden magyar ember látót a fő Város Buda Pestre helyezték el a kriptába a nejét és leányát elhozták vele együt vagyis a Csontját Genuából. Turinba onan magyar honba szülőföldre Béke lenglyen Porai felet míg magyar lesz" (4.1.). A Mennyből jött levél egyházellenes vonatkozásaival összefüggésbe hozhatók a való életnek azok a konfliktusai, amelyeket az egyház egyes személyei idéztek elő a nép körében. Ilyen konfliktusra utal Dienes Ferenc kéziratos könyvének következő soraiban: „1908-ban lett Hegedűs ferencz lelkész meg választva Junius ho 28 dikán Sok bajt okozott az ő bejövetele az köségben mert gyújtogatás lett Sok bajt hozót itt léte is mert csendőrt hozatott be a községbe" (22.1.). A Mennyből jött levél bemutatott variánsának pszcihikai háttere jól sejthető a kéziratos könyv anyaga nyomán a nép körében. Elterjedéséről a parasztság, a a nép körében egyelőre csak szórványos adatok utalnak. A Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára őrzi Boditsi Imre 1845-ben, mesterlegény korában írt kéziratos könyvét, amely Nagy Czirok László nyomán került az Adattárba Hódmezővásárhelyről vagy környékéről.

5 A könyvecske különböző történetek, obszcén versek, Csokonai költeménye, céhkötelességek és más feljegyzések társaságában őrzi a Mennyből jött levél egyik variánsát. Boditsi Imre feljegyzése nagymértékben hozzájárult annak a feltételezésnek a hangsúlyozásához, amely szerint a Mennyből jött levél diákok, tanítók, mesteremberek révén széles körben elterjedt és különösen a XIX. sz.-ban volt népszerű. A Mennyből jött levél nem áll előzmény nélkül a világirodalomban. Az ún. Himmelsbrief-nek számos változata ismeretes német nyelvterületről és amelynek kisugárzása egészen Észtországig terjedt. A kérdésnek széles irodalma van.

6 Ezek a Himmelsbrief-ék tartalmilag azonban egészen eitérőek a fenti Mennyből jött levél-tői. Szemléletükben, tartalmukban erősen vallási színezetűek, amelyet maga az a tény is jelez, hogy a levél írását az istennek, illetőleg Krisztusnak 393