A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Adatközlések - Béres András: Utcai árusok, vándorköszörűsök

1. ábra. Köszörűgép lyen a kő. A pinglivason a csiga, melyre ráfeszül a hajtószíj. Oldalt a lábító, fe­lül a kis nyitoló ülő. A ládafiókban apró szerszámok: harapófogó, kalapács, külön­böző méretű Aó'vek és pallérok. Általában négyféle követ használnak: 1. Bárd­hoz, 2. késhez, 3. ollóhoz, 4. borotvához. A pallér filcből és gumiból készült: fi­nomabb és durvább, finomításra szolgál. A köveket, pallérokat és egyéb kézi szer­számokat vasáros botokban szerzik be, vagy kerékjártóval csináltatják, vasalása kovács munka. Megtörténik, hogy kiöregedett mesterek még használható szer­számait veszik át olcsó pénzért. A szerszámos láda oldalán levő szíjból képzett lyukakba szurdalják a köszörülendő szerszámokat, hogy több munkát vállalhas­sanak egyszerre. A keresztfája fogja össze, hogy szét ne lazuljon. Régebben, ami­kor még keményebb, lazább köveket használtak, szükség volt egy víztartó edény­re is, de most már olyan kövek vannak, hogy nem szükséges rá víz. Ezek tömör kövek, ha víz éri, még inkább betömörülnek, nincs hordáskípessíge. Otthon kamrában vagy eresz alatt tartják szerszámukat. Különösebb gon­dot nem fordítanak rá, csakhogy használható legyen. Tokaji András hajdúsám­372

Next

/
Thumbnails
Contents