A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sterbetz István: A magyar Alföld állatföldrajzi szerepe a hósármány (Plectophaenax nivalis L.) téli mozgalmában

nem kényszerítik az időjárás viszontagságai. A halophyta növényzettel gyéren borított félsivatagos puszták, vagy tengerpartszegélyek rezervoire szerepet játszanak a kóborló csapatok összegyűjtésében és az irodalomban szélesen körvonalazott telelőkörzeten belül valójában csak ezek a gócok tekinthetők a madarakat huzamosabb időn át helyhez kötni tudó, tényleges telelőterületnek. A Baltikumtól délebbre, valamint a keleteurópai stepperégiótól nyugatra eső területen a hósármány ősztől tavaszig mindenütt alkalmi, kóbor jelenségnek bizonyul. Egyedül a magyar szikes puszta jelent itt kivételt, melyet Európa belsejében egy szigetszerűen egyedülálló, jelentős forgalmú, rendes áttelelőállomásnak kell tekintenünk. IRODALOM 1. Agárdi, E.: (1939) A keleti Mecsek madárvilága. Aquila p. 272. 2. Beretzk, P,: (1943) A szegedi Fehértó madárvilága 10 éves megfigyeléseim alapján. Aquila p. 343. 3. Beretzk, P.: (1936—37) A szegedi Fehértó madárvilága. Kócsag, p. 34. 4. Beretzk, P.: (1952—55) Újabb adatok a szegedi Fehértó madárvilágához. Aquila p. 224. 5. Bodnár, В.: (1944—47) Adatok Hódmezővásárhely madárvilágához. Aquila p. 197. 6. Boross, P.: (1943) Adatok Sárszentágota madárvilágához. Aquila p. 346. 7. Brehm—V. Schenk: (1929) Állatok világa. Madarak. I. p. 204—205. 8. Dementiew, P. G.—Spangenberg, P.—Sudilowskaia, A.: (1952) Ptici Sovietskogo Sojuza. pp. 504. 9. Ecsedi Csapó F.: (1932) Madártani megfigyelések Állampusztáról. Kócsak 1—2. p. 61. 10. Éhik, Gy.; (1932) Hósármány Apajon. Kócsag 3—4. p. 124. 11. Ferianc, 0.: (1941) Avifauna Slovenska. Bratislava. 12. Fernbach, В.: (1960) Ein Spornammer (Calcarius lapponicus) in Bácska Topola gefunden. Larus 1960. XIV. p. 188. 13 Festetics, А.: (1952—55) Madártani adatok Csorvásról. Aquila p. 413. 14. Frivaldszky, J.: (1891) Aves Hungáriáé. Budapest pp. 94—95. 15. Gaol, G.: (1896) A madárvonulás Magyarországon. Aquila. p. 81. 16. Gaal, G.: (1897)A madárvonulás Magyarországon. Aquila. p. 90. 17. Horváth, L.: (1960) The first Occurrence of the Lapland Bunting (Calcairus lapponicus) in Hungary and the Carpathian Basin. Vertebrata Hungarica p. 61—67. 18. Horváth, L.—

Hüttler, В.: (1963) The systematical relegation of the Snow Buntings vintering in Hungary. Acta Zoologica Acad. Scienc. Hungaricae IX. p. 272—276. 19. Kleiner, (Kéve) A.—Vasvári, M.: (1942) Synchron ornithologische Beobachtungen an den Gewässern Pannoniens im Herbst 1941. Magyar Biol. Kut. Int. Munkái XIV. Tihany, p. 139. 20. Kováczy, E.: (1923—24) Plectrophaenax nivalis. Aquila p. 321—322. 21. Korodi—Gál, J.: (1961) Adatok a hósármány erdélyi előfordulásához. Vertebrata Hungarica p. 71. 22. König, D.: (1938) Samen des Quellers (Salicornia herbacea) das Nahrung auf dem Zug. Vogelzug 9. 2. p. 106. 23. Lintia, D.: (1955) Pasarile R. P. R. P. pp. 161—162. 24. Magyar Orn. Közp. (1894—95) A madárvonulás Magyarországon az 1894. év tavaszán. Aquila p. 12. 25. Moltoni, E.: (1962) Notizie sul passo dello Zigolo della neve (Plectrophaenax nivalis) in Italia. Riv. Ital. di Ornitológia No. 2. p. 121 — 132. iíá. Matwejew, M.: (1950) Ornithogeographia Szerbia pp. 159. \271 Nagy, L.: (I960) A volt bihari Sárrét jelenlegi madárvilága. Aquila p. 157. zb. Nehls, H. W.: (1959) Ohrenlerche, Spornammer und Schneeammer im Mecklenburg. Der Falkép. 147-153. 29. Niethammer, G.: (1937) Handbuch der deutschen Vogelkunde. Leibzig pp. 144—146. 30. Pfenningberger, J.: (1896) Néhány vonuló madárról, amely nálunk kitelel. Aquila p. 3. 31. Portenko, L.: (1959) A madarak vonulásának sajátosságai az Arktisban. Aquila p. 123. 32. Predeck, A. C. — Taapken, I.: (1961) Bird Ringing in the Netherlandes Limosa p. 156. 319