A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Ötvös János: A Fényi erdő
tölgy, nagyobb egységet alkot a rezgő és szögletes nyár, az akác, szálanként erdei fenyő, magas kőris, vadkörte és almafa, a teknőkben igen sok és szép nyír, továbbá fehér fűz található. A nagyobbik teknő vizét levezető csatorna mentén néhány mézgás éger is látható. Cserjeszintje azonos a körmői résszel, a nedvesebb helyeken sok kosárkötő fűzzel. Gyepszintjében érdekesebbek: Sanguisorba officinalis L., Lythrum virgatum L., Polygala comosa L., e Lithospermum purpureo-coeruleum L., Verbena officinalis L., Origanum vulgare L., Odontites rubra (Baumg.) Gillib., Rhinanthus glaber Lam., Tussilago farfara L. (a vízlevezető árok magas partoldalán), Viscum album L., Dianthus collinus W. et К. var. debreceniensis Soó., Butomus umbellatus L. (a vízlevezető árokban), Orchis incarnata L., Orchis laxiflora Lam.ssp. elegáns (Heuff.) Soó., Orchis laxiflora Lam. ssp. elegáns (Heuff.) Soó var. Jávorkae Soó (a Nagytrenk díszei). A Nagykunyhó talaja száraz homok — felszíne erősen dombos. Állománya 90 %-ban tölgy, utána akác következik nagy összefüggő foltokban. Elszórtan erdei fenyő, szögletes és rezgő nyár, sőt nyír is található benne. Az egyik dombvonulat oldalán láthatók a már említett öreg tölgyek. Cserjeszintjében sok a veresgyűrű som — az erdő alja általában igen nehezen járható sűrűség. Gyepszintjében jellegzetesebb: Pteridium aquilinum (L.) Kuhn., Torilis japonica (Houtt.) DC, Anchusa officinalis L., Melampyrum cristatum L., Gagea pratensis (Pers.) Dum., Convallaria majális L. (a legtöbb belőle itt található)., Iris flavissima Pali. A Somos talaja nagyjában sárga és barnásszürke homok, helyenként humuszos és agyagos. Felszíne kissé hullámos, többségében azonban sík. Állománya 90 %-ban tölgy, utána nagyobb mennyiségben akác fordul elő. Szép számban található benne ezüst hárs, magas kőris, mezei szil, nyír, fehér nyár, erdei fenyő, itt-ott fekete, kanadai és rezgő nyár, továbbá gyertyán. Cserjeszintjében különösen sok a húsos som, igen szépen díszítik az erdő cserjeszintjét a kánya bangita bokrai is. Gyepszintjéből nevezetesebbek: Athyrium fiHx-femina (L.) Roth. var. multidentatum (Doli.) Milde., 7 Ophioglossum vulgatum L. 8 , Actea spicata L., 9 Anemone ranuncoloides L., Ranunculus auricomus L., Geranium sanguineum L., Stachys officinalis (L.) Trev. 10 , Maianthemum bifolium (L.) Schm. 11 , Iris aphylla L. ssp. hungarica (W. et К.) A. et G., Platantera bifolia (L.) Rieh. A Hámfrész talaja igen változatos: általában sárga, barna és szürke homok keveredik, váltakozik, néhol savanyú és fekete agyagos — a Somos felé eső része erősen kilúgozott agyagos szürke homok. Felszíne dombos és hullámos, a dombok közt teknőkkel — ezek közül legjelentősebb a már említett két mocsár helye. Állománya 92 %-ban tölgy. A keverék fák közül akác, magas kőris, ezüst hárs, mezei szil, erdei fenyő, szögletes és rezgő nyár, továbbá gyertyán fordul elő nagyobb mennyiségben. Cserjeszintjében sok cinege és kosárkötő fűz található. Gyepszintjének néhány nevezetesebb darabja: Trollius europaeus L., 12 Oenanthe aquatica (L.) Lam., Angelica silvestris L., Stachys palustris L., Stachys palustris L. var. segetum (Hagen) Schweigg., Solanum dulcamara L., Gratiola officinalis L., Melampyrum subalpinum Kern. ssp. Römeri (Ronn.) Soó. 13 , Rorippa amphibia (L.). Bess., Eupatoria cannabinum L., Solidago gigantea Ait., Dianthus superbus L., Urtica kioviensis Rogow. 14 Paris quadrifolia L., Iris pseudacorus L., Listera ovata (L.) R. Br., Neottia nidus-avis (L.) Rich., Calamagrostis negleeta (Ehrh.) G. M. Sch.