A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Kralovánszky Alán: Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatások 1944–1961. (Leletkataszter)

Az utána következő régészutódok, a megye területéről való gyors elkerülésük miatt, nem tudtak sokat tenni. Kilenc év alatt kilenc régész jött, s ment el a megye területéről. Ennek tudható be, hogy a 285 új lelőhely közül csak 65 helyen volt kisebbnagyobb régészeti hitelesítő ásatás (29%!). Ebből is 26 esetben országos múzeum vagy a szomszédos vidéki múzeumok régészei, illetve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem nyújtottak segítséget. A fentiekben vázolt okokra vezethető vissza az is, hogy a régészeti leletanyag tárolása, nyilvántartása valamint kezelése nem olyan ütemben és szinten fejlődött mint az ország összes többi múzeumában. A régészeti kiállítások forgatókönyveit, rendezését és a megyei régészeti anyag illetve adat tudományos feldolgozását sem a megyei régészek írták vagy végezték többségükben. Úgy gondoljuk, hisszük és várjuk — s erre a Hajdú-Bihar megyei régészeti kutatás múltja biztosíték — hogy e hiányosságok nem maradandóak. * * * Az alábbiakban röviden összefoglaljuk kataszterre vonatkozó szükséges tudnivalókat. Területi határok. Lényegüeg Hajdú-Bihar megye hivatalos közigazgatási területéhez tartoznak a lelőhelyek. Néhány esetben a környező megyék községeiből is beszolgáltattak leleteket a Déri Múzeumba, természetesen ezeket is felvettük a kataszterbe. A leletek időbéli határai. A közreadott leletek időbeli alsó határa a neolitikum, felső határa pedig a XVII. század. A leletek közlésének időbeli határai. Mivel 1943-ban volt az utolsó részletes adatközlés a megye területéről s 1961-gyel bezáróan ismertek a pontos adatok; azért 1944—1961 évek között elért eredményeket foglaljuk össze. A leletek jellege. A teljes régészeti anyagot vettük figyelembe (telep, temető, depot), akár feltárásból, akár szórványos értékű módon kerültek elő. A leletek felvételezésének módja. A debreceni Déri Múzeum, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Múzeum leltárkönyvei hivatalos feljegyzései, a régészeti szakirodalom valamint a Hajdú-Biharmegyei Néplap adatai alapján kerültek felvételezésre a közöltek. A leletek közlésének módja. A leírás során következetesen azonos sorrendben adjuk az adatokat: A helyneveket az 1956-os hivatalos Helységnévtár alapján adjuk akkor is, ha valamely más, korábbi elnevezés alatt kerültek a tárgyak beleltározásra vagy közlésre. A megye nevének megadása csak abban az esetben történik, ha a lelőhely nem Hajdú-Bihar megyéből való. A község neve után a szűkebb földrajzi, tulajdonjogi megnevezést alapul véve, ABC sorrendben adjuk közre a lelőhelyeket, legvégén a pontos topográfiai megnevezés nélkülieket. A leírás során, ha a lelet hiteles ásatás útján vált ismertté, a „feltártak", „tártak fel", „ásatást végeztek" kifejezést használtuk. Az ellenkező esetet „találtak", „bukkantak" „került elő" elnevezéssel jelöltük. Általában mellőztük a leletek leírását s csak a legrövidebben utaltunk a korra, a leletek jellegére. A leírás után zárójelben adjuk az előkerülés évét. Azokban az esetekben, 3 Évkönyv 33