A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Ferenczi Imre: A török küzdelmek emléke a Hajdú-Bihar mondahagyományában

20 Balogh I., Györffy L, Ecsedi I., H. Fekete P. és Hofer T. adják az eddigi kutatások súlyát. 21 Györffy I.: Szilaj pásztorok. Budapest, 1939. 22. Oláh G.: A debreceni nyelvjárás. Budapest, 1926. Viski K.: A szalontai nép nyelvéből. Magyar Nyelvőr, 42. évf. (1913.) 6. közleményben. Uő,: Magyar Nyelvőr, 43. évf. (1914.) 3 közleményben. Sok az újabb nyelvjárási közlés, kéziratos gyűjtés. Az utóbbihoz Id. Béres A.—Módy Gy.: A Hajdúság történetének és néprajzának irodalma. Alföldi Füzetek 3. Debrecen, 1956. 50—52. 22 Az egykori jellegzetes hajdúviseleti darabokhoz, mint a hajdú-süveg, Bocskai-süveg stb. Id. Györffy I.: Néhány adat a régi magyar népviselet ismeretéhez. Népr. Ért. X. (1909.) 179. Па В.: Néprajzi emlékek a garamszentbenedeki uradalom részére 1568-ban készült Directóriumban. Ethn. LXVIII. (1957.) 523. Móricz P.: Szabad hajdúk, 3, 65, 95. Uő. : A rejtelmes Alföld, 51—54. Pap Bácsi álnéven Mohi Adolf: Nyugatmagyarországi mondák és mondafélék. Győr, 1926. 108. Vö. még Matlekovits S. (szerk.): Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezredéves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. V. k. Budapest, 1896. 716. A női viselethez, amely a katonaéletet tükrözi, párhuzamként érdemes idézni a „Bojánna hajdútka" с bolgár hajdút-énekből a következő sorokat: „Menyecskegöncét lehántja, Bebújik hajdúskájába. Szablyát csatol a szíjára, Puskát akaszt a nyakába, Felül tipródó lovára." Nagy L.: Szablyák, 73. Ezek az adatok kifejezetten a katonaélettel kapcsolatos hajdúviseletre vonatkoznak. 23 A hajdútáncról a Béres A.—MódyGy. bibliográfián (21 — 36.) kívül ld. В.—Borsody В.: Magyar gaudeámus. Régi magyar dalok. (Harmonizálta: Kazacsay Т.). Budapest, 1892. 31—33. 1. Charous, E.: Jánoeik v ceské kulture. Slovensky Národopis, XI. (1963.) Nr. 1. 20. lapon hajdútáncos képe Csanda S.: Magyar—szlovák kulurális kapcsolatok. Bratislava, 1959. 395. Káldy Gy: A régibb és újabb magyar tánczokról 1567 — 1848. Budapest, 1896. 14—15. Móricz P. A rejtelmes Alföld, 13, 67. Nagy J.: A tótok otthonáról Árvamegyében. Néprajzi Monographie. Alsó-Kubin, 1891. 101. US.: Árvamegyei tót népszokások. Ethn. II. (1891.) 81. Radvánszky В.: Foglalkozás, időtöltés, játék a XVI. és XVII. században. Századok, XXI. (1887.) 314. Rajeczky B. ismertetője egy lengyel zenei munkáról: Ethn. LXVI. (1955.) 639. 1. Szokások, hiedelmek: Ld. Béres—Módy bibliográfia II. és III. fejezetében a vonatkozó munkákat és ugyanott a kéziratos gyűjtésekről: 50—52. 24 Balogh I.—Béres A.: Geszten Jóska a nyíri betyár. A Nyírbátori Báthori István Múzeum Füzetei, 1956. (Szerk.: Szalontai B.) Budapest. (Rotaprint) 2. B.—Borsody В.: Magyar gaudeámus, 30, 31. Esze Т.: A Rákóczi szabadságharc irodalma. Irodalomtörténet, 1954. 14. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. (Sajtó alá rendezte: Bartha D. és Kiss J.) Budapest, 1953. 679. vö. uo.: 854. Kiss G.: Ormánsági Szótár. (Szerk.: Keresztes K.) Budapest, Nagyszalonta — 1606 — 1906. Nagyszalonta, 1906. 17. Móricz P.: A rejtelmes Alföld, 169. US.: Szabad hajdúk, 3. Rajeczky B. ismertetés: Ethn. LXV. (1955.) 639. Sz. Rácz I.: A „Hajdúhét". Kny. a „Debreczen" „Hajdú-hét" számaiból. Debrecen, 1937. ld. „Hajdúbokréta" és „A hajdúsági énekkultúra" c. fejezeteket. Szűcs S.: Biharnagybajom határának régi vízrajza és a község kialakulása. Debreceni Szemle, VIII. (1934.) 449. Ld. még a 23. jegyzetben felsorolt forrásokat, délszláv vonatkozásban pedig a 8. és 21. jegyzet munkáit. 25 A sajátos hajdúvonások nyomozásánál nem kerülheti el figyelmünket a hajdú-jelzős ételnév sem. Ilyen pl. a hajdúkása: Kollonich D.: Balmazújváros. Adatok Balmazújváros településföldrajzához. Geographia Pannonica X. Pécs, 1934. 28. Varga G. (szerk.): Hajdúmegye leírása. Debrecen, 1882. 187. A hajdú-tudatot táplálták a hajdúvárosok történelmi ereklyéi, emléktárgyai. Ehhez ld.: Ferenczi I.: Bocskai, 226 — 227. H. Fekete P.: A Hajdúhét történelmi és néprajzi kiállítása. (Ismertetés.) Hajdúböszörmény, 1937. 21—23. Nagy számmal vannak hajdúkkal kapcsolatba hozható helynevek. Pl. Bálint S.: Szegedi Szótár. I. k. Budapest, 1957. 546. Bodnár В.: Hódmezővásárhely és környékének régi vízrajza. A Szegedi Alföldkutató Bizottság Könyvtára, III. Szakosztály Közleményei 5. sz. Szeged, 1928. 36. Borovszky S. (szerk.): BácsBodrog vármegye monográfiája. Budapest, 1909. 67. US.: Hont vármegye monográfiája. Budapest, év n. 44. Dankó I.: A déldunántúli-baranyai hajdúság, 103. Györffy I.: Hevesmegyei helynevek. Magyar Nyelv, XXV. (1929.) 154. Jurassa E.: Tulajdonnevek. Magyar Nyelvőr—, XXXI. (1902.) 351. Sándor В.: Tulajdonnevek. Magyar Nyelvőr, XXXI. (1902.) 117. Zerpák A.: Táj- és népismertetés. Vasárnapi Újság, 1855. évf. 21. Nem említettük külön a hajdúvárosok nevét. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy bibliográfiai adatainkkal a további kutatás számára kívánunk segítséget nyújtani, s hogy itt teljességről nem lehet szó. 260