A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra
foglalt. 21 Magam is emlékszem gyerekkoromból, hogy egyszerű földmíves ismerőseim házában mindig ott találtam a kalendáriumot, de más könyv nemigen akadt a háznál. A népnevelés szempontjából tehát nagyon fontos volt, hogy milyen tartalommal töltötték meg. Regiomontanus nyomdokain több irányban fejlődött a naptárirodalom. Az egyenes folytatása a Heltai-féle fordítás, majd annak Bagó Márton-féle népszerűbb átdolgozása. Ez az irány négyszáz éven keresztül másolta a babonás csillagjóslásokat és a paraszt regulákat, mintha a világ haladásáról tudomást sem vett volna. Elmaradt a világtól, a végén csakugyan a ponyva nívójára süllyedt. Értékesebbé fejlődtek a Schreib Kalenderek és az Eber-féle történeti naptárak. A Schreib Kalenderekben a magánfeljegyzésekből a történettudomány sok értékes adatot használhatott fel. Példaként említettem Sinai Miklós naplójegyzeteit. A történeti naptárak továbbfejlődési útja eddig az, hogy nemcsak történetből, hanem más tudományokból is közölgettek közleményeket, földrajzból (Frölich), természettudományokból, meteorológiából stb. Ez az irány fejlődött legmagasabbra. Gondolok pl. a Kincses Kalendáriumra, de még inkább a tudományos társulatok évkönyveire, almanachjaira. Végül az igazi naptártípusok is értékesebbé fejlődtek. Babonás csillagjóslások helyett gyakorlati hasznos ismereteket, emellett magasabb színvonalú irodalmi műveket közöltek. írók, költők munkáit, tudósok, híres emberek, intézmények történetét írták meg. Kiváló példaként említettem a Debreceni Magyarés Debreceni Képes Kalendárium évfolyamait. A kalendáriumok népnevelő szerepe mellett meg kell említeni káros hatásait is. Évszázadokon át a babonák terjesztői is voltak, mikor minden tevékenységre: utazásra, vállalkozásra, fürdésre, egyes testrészek gyógyítására, érvágásra, sőt borotválkozásra is a csillagok állását vizsgálták, mintegy a csillagoktól kértek engedélyt. Ortutay Gyula 20 a csíziónak és a kalendáriumnak inkább ezeket a rossz oldalait emeli ki, de talán ami kárt tett régen a babonák terjesztésével, azt kiegyenlítette újabb időkben a tudmányok terjesztésével és az irodalmi ízlés fejlesztésével. Hiszen Fazekas Mihály már a babonás időjóslásokat is kihagyta naptárából. Debrecen nagymúltú városi nyomdája, mely 1961-ben ünnepelte 400 éves jubileumát, büszkén tekinthet szerepére a naptárak történetében. A Debrecenben kiadott naptárak a legelsők közt voltak, Debrecen sok naptárt adott, s az itt kiadott naptárak a maguk idejében elég jó hírnévnek örvendettek. A XVII. században készült kicsi alakú naptárak: a Lipisai és utódai naptárai népszerűségben versenyeztek a híres lőcsei naptárakkal 22 , az újabb időkben kiadott naptárok pedig országos viszonylatban is megállották helyüket. JEGYZETEK 1 Heinrich Gusztáv: A Cisio Janus történetéhez. Egyet. Phil. Közlöny., 1879. III. 537. — 554 — Ua.: A magyar Cisiók. Peer codex. Uo. 1880. 140—145. — Ua.: Magyar cisiók. Uo. 1880. 246-253. 2 Szilády Áron: Versbe szedett naptár. RMKT. I. 1877. 223—224, 318 és 1880. II. 376/8, 487/8. 3 Horváth Cyrill: Verses cisio. RMKT. 1921. 459—468. 4 RMK. I. 354; Heinrich: Egyet. Phil. Közi. 1880. 247/8. 5 Nóvák László: Nyomdászatunk 500 esztendeje. 15. 6 Hain, L.: Repertórium bibliographicum... Berlin, 1925. II. kötet. 211. s köv. lapokon. 7 Weger Imre: Regiomontanus és a népnaptárak. Budapest, 1936. Német néprajzi tanulmányok. I. 1—65. 213
