A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Jakucs István: A csízió és kalendárium története, különös tekintettel a debreceni régi naptárakra

Tóth Endre volt a nyomdász. 1845-től elhagyták a címből a — Debrecenben felesleges — „magyar" jelzőt. A naptárnak majdnem teljes sorozata megvan a kollégiumi Nagykönyvtárban 1861-ig, csak az 1849 évi szám (bizonyára a szabadságharc miatt) és az 1857—59 éviek hiányoznak. Ezeket a naptárokat Fazekas Mihály, Református Kollégiumi pénztárnok, a Ludas Matyi szerzője, majd Dr. Földi János orvos és Szűcs István főiskolai tanár szerkesztették. A naptárak tartalma az előbbi kalendáriumokhoz képest lényeges változást mutat: Babonákat már nem közöl, sőt Fazekas még а 100 esztendős jövendőmondásokat is kihagyatja. A címtárakon, vásárokon túl már komolyabb tudományos, történeti és irodalmi cikkeket is közöl. Pl: 1838-ban „A messzelátócső feltalálásáról" ír. Azután több évfolyamban Debrecennek a török hódoltság alatti történetéről. Közre ad verseket, novellákat. Mai szemmel nézve nagyon érdekes, hogy közli a postautakat: Budáról Bécsbe 18 és 1/2 stáció, Budáról Debrecenbe 17 és 1/2 stáció. Még érdekesebb, hogy a postaindításokat is közli, Buda felé ugyan minden nap, de pl. Kassára csak vasárnap és csütörtökön. Ilyen lassan ment akkor a hírközlés, ma pedig a rádió útján előbb hallunk meg valami előadást, mint egy nagy teremben az utolsó sorban ülők. Balkányi Kálmán azt állapítja meg a Debreceni Magyar Kalendáriumról, hogy „Irodalmunknak tisztes érdemes tagja", „Tanítani nevelni akarta a népet, hasznosan szórakoztatni a művelteket", „Megérdemli az utókor becsülését".

19 6 Telegdi K. Lajos naptárai Telegdy nagyon sok naptárt adott ki. A Nagykönyvtárban is elég sok van, de a könyvészeti munkában felsoroltakkal együtt 15-öt tudtam megállapítani, néha ugyanazon évben is 8—10-féle naptárt adott ki. Voltak olyan naptárai, melyek 1860 és 1888 között minden évben megjelentek. Pl. Alföldi naptár, Dongó; azután a Református 1861 — 88, Közhasznú Képes 1862—75, Magyar Ember 1866—88, Csokonai 1873—88 között. A többiek rövidebb ideig: Igazmondó, Debreceni, Kossuth, Alföldi Morio, Kis Képes, Magyar Honvéd, Nemzetőr, Legújabb Alföldi, Hajdúsági, Nemzeti, 0 és új Naptár. A Nagykönyvtárban Telegdy naptárain kívül találtam még néhányat: „Debreceni Naptár" hivatalnokok, iparosok, kereskedők számára 1861. évre. Csáthy és Társa bizománya. 1861-ben XXXIX. évfolyamnak van feltüntetve, talán az 1861-ben bevégződő Debreceni Magyar Kalendárium folytatása. (?) Másik naptár: Magyar Naptár 1910-től 8 darab. Szerkesztette Nagy Vincze (Orle=Országos Református Lelkészegyesület lapja.) Kiadta Hoffman és Kronovitz. Bugyi Naptár 1921-ből. Végül megemlítem, hogy a napilapok is adtak ki naptárakat. Pl. a Hajdúföld 1921—29, Debreceni Független Újság 1905—17 között. Ua.: Karácsonyi Könyv 1929 Debreceni Újság 1926, Debrecen Képes naptára 1941. 7 Debreceni Képes Kalendárium 1901-ben jelenik meg Debrecen legértékesebb naptára, a „Debreceni Képes Kalendárium", amelynek teljes sorozata 1901 — 1948-ig megvan a Nagykönyvtárban. A városi nyomda kiadása. Erre a naptárára büszke lehet Debrecen városa, országos viszonylatban is megállja a helyét. A városi tanács irányította. Az előszókat Komlóssy Artúr, Vecsei Imre városi főjegyzők, Csűrös Ferenc kultúrtanácsos írták. A szerkesztői a következők voltak: 1901 —11 Hamar László, 14* 211