A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Salánki József: Egy ritka könyv vándorútja
Salánki József Egy ritka könyv vándor út ja Közel négyszázéves könyvgyűjtés eredményeit őrzi a Debreceni Református Kollégium Könyvtára. A felhalmozott anyagban nem egy olyan kötet van, amely ma csak az itt őrzött egyetlen példányban ismeretes, unikum. De ezeken kívül nagyon sok könyvészeti ritkaság található, tehát olyan könyv, amelyből csak nagyon kevés példányt őriznek a világ különböző könyvtárai. Egy ilyen könyvészeti ritkaságra szeretném a következő sorokkal felhívni a figyelmet, egy olyan munkára, amely nemcsak könyvészeti ritkaság, hanem írója miatt is, tartalma miatt is megérdemli, hogy foglalkozzunk vele. A könyv szerzője ugyanis az a firenzei származású olasz, akiről Amerika a nevét kapta, Amerigo Vespucci, s aki ebben a munkájában számol be arról, hogy egy új, negyedik világrész partjai mellett hajózott el a Spanyolországból és Portugáliából nyugat felé felfedező utakra indult hajókon. Munkája az egyetlen forrásunk ezekről az utazásairól. 1492. augusztus 3-án indul el a genuai származású Kolumbus Kristóf a spanyolországi Pálos város kikötőjéből három hajóval és 88 főnyi legénységgel, hogy nyugat felé hajózva megkeresse a mesés kincseiről híres Kelet-Indiát és a Fűszer-szigeteket. Október 12-én köt ki a Bahama-szigetcsoporthoz tartozó San-Salvador szigetén. Innen tovább hajózva felfedezi Kuba és Haiti szigetét. Abban a hitben van, hogy elérte Cipangut (Japánt), de a mesés kincseket sehol sem találja. 1493. január 4-én indul vissza Haitiből és március 31-én érkezik viszsza Sevillába. Még háromszor indul útnak nyugatra, a felfedezett „új világba", de a keresett kincseket nem találja meg, s negyedik útja után szegényen, elfeledve hal meg 1506-ban a spanyolországi Valladolid városában. I. De Kolumbus felfedezéseinek hírére újabb és újabb hajók indulnak most már nyugat felé, hogy majd csak megtalálják a keresett kincsek országát. Ilyen hajókon indul el 1497-től 1503-ig négyszer is, mégpedig kétszer spanyol, kétszer portugál hajón egy másik, firenzei származású olasz is, Amerigo Vespucci (1451—1512), akiről aztán az „új világot" Amerikának nevezték el, de nem mint egy hajó, vagy hajóraj parancsnoka, hanem mint földrajztudós és kormányos. Ezekről a délamerikai utazásairól két beszámolója maradt ránk. Az egyikben harmadik útjáról számol be a firenzei Lorenzo di Piero Francesco di Medici-nek, akinek korábban a szolgálatában állott, mint Medici egyik spanyol országi kereskedelmi vállalatának alkalmazottja. Ez a beszámolója „Mundus Novus" (=Új világ) címmel jelent meg latinul, valószínűleg Firenzében, 1503-ban 191