A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

sírboltjának díszítésére mintázott hatalmas félköríves domborműve, mely eredetileg a Kossuth utcai temetőben állott, a Déri téren van felállítva. Egyik legjobb alkotása a Kiss Áron püspök sírjára készített álló Krisztus alakos síremlék, a Kossuth utcai temetőben jelenleg is áll. Somogyi Sándor munkáját követően még több figurális síremlék készült, különösen a katolikus temetőben, de ezek kevés kivétellel nem debreceni művészek alkotásai. A szabadságharc 1849. augusztus 2-án Debrecenben lefolyt utolsó csatájában elesett hős honvédek emlékére a város Marsalkó János szobrászművésszel elkészíttette a porba hűlt zászlón fekvő, haldokló oroszlánt ábrázoló kő emkélművet, melyet évekig rejtegettek, míg 1867-ben az uralkodó és az állam között létrejött kiegyezés után a Református Kollégium előtti emlékkertben egy mesterséges dombon helyeztek el. A debreceni csata félszázados évfordulója alkalmával az emlékművet 1899ben a Honvédtemetőbe szállították át és itt állították fel a hős honvédek sírja felett. A szabadságharc eszméjének áldozva Boross Sándor debreceni kőfaragó mester hazai vörös márványból faragott újabb emlékművet ajándékozott 1885-ben a debreceni csatában elesett honvédek emlékére. A romantikus stílusban elkészített közös síremléket 1885. március 15-én ünnepség keretében avatták fel a Honvédtemetőben. Az emlékmű felírásának szövegét a debreceni csata évfordulóján évente tartott ünnepélyek alkalmával mindig felelevenítették, mely a következő: „Honvédek" „névtelen félistenek" nyugosznak itt, akik hősies vitézséggel küzdöttek a magyar hazáért, ennek szabadságáért és a nemzeti függetlenségért. Elvérzettek, dicsőén harcolva a debreceni csatában. 1849. augusztus 2. Legyen emlékük örök! Eszméik győzelmében érjék el mielőbb a feltámadást! Emeltetett 1885. márc. 15. A síremlékek készítése mindinkább veszít egyéni stílusából és a tehetősebb családok sokszor hivalkodva igyekeznek minél költségesebb emlékművet állítani. A XIX. század második felében a katolikus temetőben Revisnyei Reviczky Menyhért archaizáló stílusú faragott kőből épült mauzóleumot készíttetett tympanonjában domborműves családi címerrel a budapesti mauzóleumépítések hatása alatt. Ez időben végezte Debrecenben nagy építkezéseit a külföldi tanulmányútjáról hazatért Vecsey Imre debreceni építész és a kor ízlésének megfelelően a Hatvan utcai temetőben romantikus stílusban építette meg a család szokatlanul nagy méretű mauzóleumát. Épült még mauzóleum a Kossuth utcai temetőben is, de ez nem tért el az ország más területén szokásos hasonló létesítményektől. Az első világháború utáni időkben a fahiány miatt műkőből készített fej fákkal kísérleteztek a műkő és cementáru gyárak. A műkő fejfa alakját és díszítését mindenben az évszázadok óta kialakult debreceni fejfákhoz igyekeztek alakítani. Sőt készítettek reliefszerűen domború díszítéssel ellátott műkő fejfákat is. Bár e fejfák sokkal hosszabb életűek mint a fából készült elődjük, huzamosabb kísérletezés után mégsem sikerült azokat népszerűvé tenni. A régi temetőkben, melyek bői a fa fejfák már teljesen eltűntek, csak néhány műkő fejfa hirdeti e nem sikerült kísérletet. 185