A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

Sokkal díszesebbek a magyaros motívumokból alakított fejfafaragások. (20. ábra) Bár alkalmazzák a szomorúfűzet díszítésükben naturalista vagy stilizált formában, a klasszikus stílusok formái szerinti díszítésektől elrendezésükben lényegesen eltérnek. Díszítési formájuk szabadabb. Faragásuk dúsabb. Előszeretettel alkalmazták a szűrhímzés díszítési elemeit. Az ügyesebb fejfakészítők figurális díszítésekkel is előszeretettel kísérletetek, alkalmaztak. (21. ábra) Az egyik magyaros mintájú 1888-ból való fejfán a Kossuth utcai temetőben a halotti ravatalt két térdelő angyal díszíti, míg ugyancsak a Kossuth utcai temetőből való 1904-ben készült fejfán a szomorúfűz felett rózsaágon ülő gitározó angyal van kifaragva. A díszítésnek ez a formája nem volt olyan általános, mivel igen rátermett és művészi érzékkel rendelkező faragót kívánt. A katolikus temetőben használt fakereszt már nem volt olyan egységes mint reformátusoknál a fejfa, s annak díszítése, faragása is sok idegen behatásra vall. A művészies faragású fejfák lassan teljesen kipusztulnak, s ma már csak leegyszerűsített formában használják. A vasútvonal kiépítésével a XIX. század második felében megjavult a szállítási lehetőség Debrecenbe s a távoli kő hozzáférhetőbb lett. Egyre több sírkövet állítanak fel a temetőkben. A legelterjedtebb a romantikus stílusú hazai, többnyire piszkei vörös márványból készült lapos táblaszerű síremlék, melynek formáját az ország valamennyi részén meg lehet találni. A homloklapjának díszítésére a gótikustól a reneszánszon keresztül a romantikusig minden stílus ismétlését alkalmazták. 20. ábra. Magyaros mintájú fejfák 183