A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

befejezést a ravatalozó és halotthamvasztó felépítésével. Ezzel valóra vált egy régi álom, hogy kerítéssel körülvett rendezett temetőben helyezhessék el a debreceniek is szeretteik tetemeit örök nyugovóra. Bár a halotthamvasztó kemence is elkészült 1932-ben, annak üzembehelyezését a katolikus államhatalom a kálvinista Rómának, — ahogy Debrecent emlegették, — nem engedélyezte s így csak 19 év múlva 1951. április 1-én kezdhette meg működését az első magyarországi krematórium. A bezárt felekezeti temetők korábbi használata nem szorítkozott szorosan egy vallást követők részére, mivel alig volt olyan család már az utóbbi években Debrecenben amelyikben vegyes vallású házasság ne fordult volna elő s így a te2. ábra. Méliusz Péter sírköve, 1572 metőkben is gyakori volt a szomorúfüzes síremlék mellett a kereszt . Sőt a Kossuth utcai református temető északi részén a Temető utcán most folyó építkezések alapásási munkáinál 1957-ben a XIX. század második feléről szárnazó, római katolikus papi díszben eltemetett halottat találtak, koporsójában nagy réz feszülettel. Legrégibb ismert síremlék a Dobozi temetőből származó Méliusz Péter püspök koporsó alakú sírköve. (2. ábra) E felírás nélküli sírkő azonosságát — kétséget kizáróan igazolni nem lehet. Zoltai Lajos 1908-ban kiadott „Jelentés Méliusz Péter sírja kereséséről" című könyvében lefektetett kutatási adatok azonban megnyugtatólag igazolják feltevésünket. A leírás szerint a sírkő a régi Dobozi temető város felőli, vagyis a nyugati oldalán emelkedő, tojásdad alakú nagy dombon feküdt, több régi feliratos kiemelkedő egyházi férfiú síremléke közelében, — mely dombot azóta elhordták, — s innen szállították be a követ a városi múzeum160