A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Sápi Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek

majdnem kivétel nélkül elpusztultak. Csak néhány dacol még a könyörtelen pusztulással. Többször esik említés a XVII. század jegyzőkönyveiben a Tócóskert mellett fekvő „Kistemető"-ről. Sőt 1722-ben azt jegyzik fel, hogy „Keresztessi István Tócós kertben O- temető mellett, Délrül azon Temető Nyugatrul Békéssi Péter .. szomszédságát tevő maga szerzett szőlőjét adta örök áron reá szurulván az árára... Bajomi Mihálynak Feleségének Ladányi Annának maradékjoknak."

17 E temető helyét sem a reánk maradt régi térképek alapján, sem a feljegyzések gondos átvizsgálása után nem sikerült meghatároznom. Zoltai Lajos úgy emlékszik meg róla feljegyzéseiben, hogy „ez a temető nem egy sem az eltűnt Csige tava mellett fekvő Szent Mihály dombjával, sem a mostani Hatvan utcai temetővel. Semmi nyoma nincs." A városi levéltárban levő Kovács György által 1811 —12 évben keresztülvezetett és 1812-ben rögzített városszabályozási térkép a jelenlegi Honvédtemető utca és Miskolci utca környékén a Csige kertben levő mélyen fekvő területet vízállásos helynek jelöli, mely az itt közölt térképen Tó beírással van megjelölve. Kétséget kizáróan e területet nevezhették Csige tavának, mely a Tócós kerttől igen távol esett. A térképen 9 számmal jelzett Hatvan utcai temető helyét Palágyi Pál és Veresmarti János szenátor 1700 nyarán választotta meg,

18 minthogy „a Hatvan utcai kapun kívül levő régi temető igen megtelt". Veresegyházi Tamás püspököt 1716. március 29-én,

19 majd Csokonai Vitéz Mihályt, Debrecen nagy költőjét is 1805. január 28-án e temetőben temették el. Debrecenben a reformáció idején a lakosság oly egységesen vette fel az új vallást, hogy a katolikus templomok és temetők teljesen megszűntek. Még 150 évvel később 1704-ben a királyi biztos megállapítása szerint is az egész városban egyetlen család, a királyi harmincados családja csak katolikus.

20 Minthogy azonban az 1714—15 évi pozsonyi országgyűlés azon feltétel mellett iktatta be a szabad királyi városok közé Debrecent, ha a katolikus templom és a ferencrendi rendház részére telket jelöl ki, felsőbb nyomásra újra megindult a katolikusok betelepedése Debrecenbe. Ez természetesen maga után vonta az újabb katolikus temető kijelölésének szükségét is. Ez meg is történt 1716-ban, amikor a városi tanács az új plébániának átadta a térképen 10 számmal jelölt terület északi részét, ahol Kállay János a tiszántúli kerületi tábla elnöke 1774-ben temető-kápolnát és alája 8 fülkés sírboltot építtetett.

21 Későbbi időben a felmerült szükségletnek megfelelően a temető délre újabb területekkel gyarapodott. A katolikus vallási és világi vezetők azonban eleinte nem e köztemetőbe, hanem Szent Annáról nevezett piarista templom sírboltjába temetkeztek. E kripta 19 öl hosszú és 11 öl 3 láb széles a régi mértékegység meghatározása szerint. Itt van eltemetve Csáky Imre váradi kardinális püspök, a templom alapítója, valamint I és II Fáy János polgármester is. A királyi rendelet alapján betelepült ferences barátok pedig a rendjök eltörléséig a Várad (Ma Deák Ferenc) utcai kolostoruk kápolnája alá temetkeztek. A törvényszéki épület építésekor 1893-94-ben e helyről emberi tetemek és réz feszületek kerültek elő, Zoltai Lajos feljegyzései szerint. A városi Tanács, a Helytartó Tanács 1777-ben kiadott rendeletére 1778-ban felterjeszti a jelentését a temetők állapotáról.

22 A jelentés ekkor hat köztemetőt sorol fel, melyek mind kívül vannak a város kerítésén, a kapuktól kisebb-nagyobb távolságra. 1. A Hatvan utcai kapu előtti temető, melynek kerülete 813 Уг öl; keletről — nyugatról szőlős kert határolja (ti. a Túrás és a Hatvan utcai kert.) 154