A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai

lepülések kronológiájához értékes következtetések levonását tette lehetővé Mester házy Károly tanulmánya, a bizánci kereszténység Árpád-kori elterjedéséről, (kézirat) 41 Mihálylaka: A Zichy család Okmánytára I. 235, 252, 253, 261, 271, 276.— Poroszlótelke: Csánky i. m. 524, 531.— Szentpáltelki: Zichy család Okmánytára VIII. 382.— Szatatelke: Debrecen Sz. kir. város Levéltára Diplomagyüjteményének regesztái. 54. r. — Kamarástelke: előbb idézett h. 104. r. — Balogh István i. m. 148. 42 Szabó István: A prédium. Vizsgálódások a korai magyar gazdaság és településtörténelem körében I—

II. (Agrártörténeti Szemle, 1963. 1 — 2. sz. 1—49. és 3. sz. 301—337. klny. is). — A szerző az okleveles anyag beható elemzésével és teljesen új szempontú értékelésével a magyarországi XI—

XIII. századi gazdálkodást az európai fejlődés összképébe állította és nemcsak a legjelentősebb hozzájárulást adta korai gazdaságtörténetünkhöz, hanem az Árpád-kori településtörténet-kutatás számára is döntő fontosságú eredményekre jutott.— A prédiumok XIII. századi másodvirágzása már a földesúri házi gazdálkodás elhanyatlásával esik egybe, így a prédiumok e korbeli szerepének tisztázása településtörténeti szempontból azért döntő, mert megérteti velünk a jobbágy és nemesi falvak szinte áradatként való megsokasodását, annak ellenére, hogy a tatárjárás sok helyen a korábban kialakult településrendszert felszaggatta. 43 Szabó István i. m. II. 314—327. — A prédiumok, de minden másfajta település pusztásodását természetesen helyenként más és más tényezők is okozták, elemi csapások, járványok, háborús pusztítás, de az önkéntes vagy erőszakos eltelepülés is. 44 Dienes István: Honfoglaláskori kutatásunk újabb eredményeiről és feladatairól. III. (Jászkunság 1965. évf. 3. sz. 97—106.) A szerző egyben irányt mutat a jövő kutatásnak is, ahol is a települések és külső temetők kapcsolatának tisztázása, a területi központok feltárása és a tárgyi hagyaték s az okleveles anyag komplex módszerű feldolgozása a legdöntőbb feladatok. * Dolgozatunk sok tekintetben csupán a kérdések felvetéséig jutott el. A további kutatást folytatjuk a délnyírségi terület teljes településtörténeti feldolgozásához. A kézirat nyomdába adása után kaptuk a hírt Enyedi József hajdúhadházi helytörténeti kutatótól, hogy Demeter falu általunk feltételezett helyén mélyszántással falmaradványok kerültek elő. 148