A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai
lóksámson névvel új falut telepítettek melléje. A Biharban legtöbbet birtokló Egyedmonostori-ág nevét a Gútkeledek itteni ősi nemzetségi monostorának helyéről Egyedről nyerte, ahol a Mindenszentek tiszteletére emelt, ismeretlen rendű apátság állott. — Jakó i. m. 41, Györffy György i. m. — 1963. — 614. — Szatmárban korai Gútkeled birtok még Szakoly, bár ott előttük a Káta-nemzetség volt honos, de az csak házasság révén jutott a birtokhoz. 1291 óta a Gútkeledek Bátori-ágáé. Igen korán megkapták Varsányt (Egyházasvarsány), melynek egyes része még a XIV. században is az ősi adonyi monostornak tartozéka A XI. század végén már a kezükön kellett legyen Vasvári is, szintén Adonymonostor birtokául rendelve. — Viszont a nemzetség Szatmár megyei későbbi monostoros székhelye Sárvár, melyről az egyik főágat elnevezték, a királyi ispánság X. századi telepítése. A XlV. században a Gútkeledek tervszerű gazdaságpolitikájával mezővárossá fejlesztett Báíort pedig csak 1279-ben kapták meg. — Maksai i. m. 36, 208, 231, 205 és 113. 23 A Gútkeledek különböző ágaiból 18 család sarjadt ki: az Amadé, Anarcsi, Balkányi, ecsedi és somlyói Bátori, lindvai Bánfi, Butykai, Daróczi, Diószegi, Dobi, Kis Gúthi és Nagy Gúthi, a gúthi Ország, Marczaltői, Ráskai, a szakolyi és kisvárdai Szakolyi és a Zeleméri (Kamarás) famíliák. — Birtokaik a Gútkelednem eredeti adományos területein — Szabolcs, Bihar és Szatmár — kívül főleg Bereg, Gömör, Somogy, Sopron és Zemplén megyékben feküdtek. — Borovszky i. m. 412 és 430. Wertner i. m. i. h. Zoltai: Debrecen és vidékének urai 16 — 23. 24 Hazai Okmánytár. Codex diplomaticus patrius. VII. k. (kiadják Ipolyi Arnold, Nagy Imre és Véghelyi Dezső, Budapest, 1876—1891) 124 és 154. — Wertner i. m. 252. 25 Árpád-kori új Okmánytár. Codex diplomaticus Arpadianus continuatus IX. (közzéteszi Wenzel Gusztáv, Budapest, 1870) 196. 26 A Zichy család Okmánytára I. 211 és 479. — Korábban a nemzetségi közös birtoklás emléke még olyan erős és kötelező erejű, hogy az 1275. évi osztozkodás után is az alágak 1304-ben együtt szerezték vissza az idegen kézre került Macs (Szentgyörgy) falut, amit így 1307-ben az Adony alági I. Ivánka megkaphatott mint nagy atyai örökségét. Wertner i. m. 252. 27 Arpádkori új Okmánytár X. 92. — Tamási és Demeter falvak neve arra utal, hogy a XIII. század első harmadáig keletkeztek. Tamásit esetleg azonosítani lehet a Váradi Regestrum 70. esetében említett villa Tumas- sal is. Bihar megyében említenek Demeter nevű falut a pápai tizedjegyzékek, 1318-ban Miklós nevű papjával (Monumenta Vaticana Hungáriáé L/1. 35). A helynév maga talán itt is a falu templomának patrociniumára s így a keleti kereszténység hatását mutató korai megtelepülésére is utalhat. Csak feltételesen lehet azonosítani a XIV. századi Szabolcs megyei Demeterrel, melynek templomát Szent Demeter tiszteletére emelték. Tamási patrociniuma Szent Mihály. 28 Arpádkori új Okmánytár XII. 664 és a Kállay család levéltára 58. regeszta. Begécs — Bigécs nevű falu 1341 óta Bihar megyében is feltűnik. Jakó Zsigmond szerint a XII. században a királyi várszervezetből alakult ki, majd a conditionarius-kisnemesi Begécsi családé, később a váradi káptalané. A török időkben néptelenedett el, ma puszta Atyás mellett, (i. m. 208) — Botos Géza erdőfőmérnök szíves közlése szerint a Hajdú-Bihar megyei Vértes és Monostorpályi között, nem messze az erdőhatártól, van egy Bigecs nevű dűlő. — Köpcs neve szintén igen korainak tűnik. 29 Fejér: Codex diplomaticus VIII/1. 485. — Első előfordulások: Cégény: 1208 — Váradi Regestrum 331. eset. — Csehi: 1312 — Fejér Codex diplomaticus VIII/1 485 — Hatház: 1312 — Codex diplomaticus VIII/1. 485.— Bolt: 1221 — Váradi Regestrum 212 és 213 eset.— Túrsámson: 1213 — Váradi Regestrum 158. eset.— Cégény feltehetően a legrégibb közülük. A helynév a cége, céga, erős husángokból álló halfogó rekesz' jelentésű szavunk -n kicsinyítő képzővel ellátott személynévi alakjából származik. (Magyar Etymologiai Szótár. Lexicon critico-etymologicum linguae Hungaricae. Írták: Gombocz Zoltán és Melich János, Budapest, 1914 — 623). A falu helyét 1963. évi terepbejárásom során a Hajdúhadházról kivezető „cégényi út" és a Hajdúböszörmény — Újfehértó közötti út találkozásától mintegy 300 m-re felleltem. A „Cégény-rét"-nek nevezett hadházi határrész a falu helyétől viszont 1,8 km-re van délkeletre. Csehi nevű falut Biharban kettőt is találunk. Jakó Zsigmond szerint (i. m. 226) alapítóikat a királyi ispánság XII. századi telepítésével idekerült csehekben kell keresnünk, akik a tatárjáráskor pusztultak el. Analógiával a Bihar északi szélére eső Csehi falunk eredetét is így magyarázhatjuk. — Hatház nevének naiv mai Hadház hadak háza eredeztetése elfogadhatatlan. Hatház nyilván a település hat kiemelkedő (tégla vagy kő) házról nyerte nevét. — Bolt templomának helye ismert, még most sem késő megásni s alaposabb terepbejárással nyilván a falu helyét is fel lehetne lelni. (Tur) Sámson a mai Hajdúsámson helyén állott, személynévből eredő helynév, tehát a XI— XIII. század első harmada közti időben keletkezhetett. — 30 Fejér: Codex Diplomaticus VIII./l. 531 ill. Anjou-kori Okmánytár I. 297. — Doroglesi a Hadháztól délre húzódó hatalmas erdőségben állott, neve vadászattal hozható kapcsolatba. — 31 A Zichy család Okmánytára I. 530. és Anjou-kori Okmánytár IV. 226. 32 A Zichy család Okmánytára I. 530. és a Kállay család levéltára 553. regeszta. 146
