A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai

falvakat, de tervszerű telepítéssel is növelték birtokaikat. Bihari és szatmári ado­mányaik ideköltözésükkor bizonyára nem álltak teljesen üresen,—a királyi ura­dalom már lerakta a telepek egy részének alapját. Biharban a nemzetség legrégebbi birtokai a középkori megye legészakibb ré­szén voltak. Nyírábrányt a Gútkeledek még legkorábbi telepítéseikből a XII. szá­zad végén rendelték az adonyi nemzetségi monostor tartozékául, — a két temp­lom patrociniuma is egyezik. Nem sokkal később alakulhatott ki a Debrecentől északra állott egykori Monostor falu, később a nemzetség Apaj-ágának temetke­zőhelye. A mai (Hajdú) Sámson alapjait is még a XII. században rakták le, neve Túrsámson. A Gútkeledek korai bihari alapításai közül megemlítjük a Nyírábrány határában a XIII. század második felében települt Kisbátor-t, ami a követ­kező században beolvadt Ábrányba. Szatmár keleti részén levő birtokaikon többnyire kész falukereteket vettek át, viszont a nyugati részeken Gút és Adony felől egy korai nyugat-keleti irányú jó ideig saját jobbágynépességük felhasználásával végrehajtott terjeszkedésüket bizonyosra vehetjük. Feltehetően korai telepítésük a nyugati részen Lúgos, Szal­mád és Encsencs falvak, a keleti szélen pedig Ecsed. 22 Amikor a XIII— XIV. század fordulóján a Délnyírség és a hozzá csatlakozó Ermelléki és Szamos-vidéki táj birtoklási képe a megnövekedett okleveles anyag fényénél beszédesebbé válik, óriási kiterjedésű Gútkeled uradalmakat találunk Szabolcs, Bihar és Szatmár megyékben. Biharban elsősorban az Egyedmonostori ágból származó családok birtokolnak, Szabolcsban és Szatmárban pedig a Sár­vármonostori főágból kisarjadt famíliák. 23 Az Egyedmonostori ág három al­ága (Kozma, Adony és Dorog) még 1270 előtt elosztják a korábbi közös birtoko­kat és 1275-ben az egyedi monostor kegyúri jövedelmét is arányosan osztják meg. 24 A Téglást is birtokló Dorog-alág 1278-ban tűnik fel külön, amikor IV. Lász­lótól új donációt kapnak Székelyhídra, melyet a tatárjárás alatt elidegenítettek tőlük, pedig ősi birtokuk volt. 25 A Lotárd ág szembe szállt Károly Róberttel, — Debreceni Dózsa verte le őket s a király elkobozta birtokaikat. Az Egyedmonos­tori ág ugyan az Anjouknak végig hűséges híve, de a Debreceni család politikai és gazdasági súlya területünkön évről évre nagyobb lett. Bár 1322-ben a Gútkele­nembeli István mester a szabolcsi ispán, ugyanebben az évben a Gútkeled-nembe­li Várdai család Macsot (Egyházasmacs, Szentgyörgy) Dózsa nádornak 40 budai márkáért zálogba kell adja s miután nem váltották ki, a falu 1335-ben végleg a Dózsafiaké lett. 26 Lássuk, most hogy a téglási részeit a Debreceni családnak 1347-ben véglege­sen átengedő Dorog-alági Dobi család illetve előtte a Gútkeledek még osztatlan birtokába mely falvak tartoztak Tégláson kívül az eladást megelőzően. Legkorábbi okleveles adatunk a Téglástól délkeletre fekvő Tamási és nyu­gat-délnyugatra eső Demeter nevű településekről van. 1292-ben a Dorog alág cse­rével szerzi meg e két falut Orsurnembeli Jakabtól. A szintén Szabolcs megyei Ihász és Bárányos falvaikat adják érte és 60 márkát. 27 Ha figyelembe vesszük a feltehetően Hadház és Tamási között keresendő Bigécs (Begécs) és a Tamásitól délnyugatra eső Köpcs falvak megszerzéséről szóló 1300. évi adatot, — a már ko­rábban 60 márkáért elzálogosított birtokokat az orsurnembeli tulajdonosok el­cserélik a Gútkeledek Körösszeg nevű falujáért — akkor lehetetlen észre nem ven­ni összefüggő birtoktest tervszerű kialakításának folyamatát. Egy 1310. évi ok­levél, mely Bagos falu cseréjét örökíti meg, Tamásit Dorog fiainak birtokát, Ba­gossal határos földként említi. 28 Amikor 1312-ben pedig a Gútkelednem Bátori 139

Next

/
Thumbnails
Contents