A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)
Tanulmányok - Módy György: A téglási ásatás településtörténeti vonatkozásai
falvakat, de tervszerű telepítéssel is növelték birtokaikat. Bihari és szatmári adományaik ideköltözésükkor bizonyára nem álltak teljesen üresen,—a királyi uradalom már lerakta a telepek egy részének alapját. Biharban a nemzetség legrégebbi birtokai a középkori megye legészakibb részén voltak. Nyírábrányt a Gútkeledek még legkorábbi telepítéseikből a XII. század végén rendelték az adonyi nemzetségi monostor tartozékául, — a két templom patrociniuma is egyezik. Nem sokkal később alakulhatott ki a Debrecentől északra állott egykori Monostor falu, később a nemzetség Apaj-ágának temetkezőhelye. A mai (Hajdú) Sámson alapjait is még a XII. században rakták le, neve Túrsámson. A Gútkeledek korai bihari alapításai közül megemlítjük a Nyírábrány határában a XIII. század második felében települt Kisbátor-t, ami a következő században beolvadt Ábrányba. Szatmár keleti részén levő birtokaikon többnyire kész falukereteket vettek át, viszont a nyugati részeken Gút és Adony felől egy korai nyugat-keleti irányú jó ideig saját jobbágynépességük felhasználásával végrehajtott terjeszkedésüket bizonyosra vehetjük. Feltehetően korai telepítésük a nyugati részen Lúgos, Szalmád és Encsencs falvak, a keleti szélen pedig Ecsed. 22 Amikor a XIII— XIV. század fordulóján a Délnyírség és a hozzá csatlakozó Ermelléki és Szamos-vidéki táj birtoklási képe a megnövekedett okleveles anyag fényénél beszédesebbé válik, óriási kiterjedésű Gútkeled uradalmakat találunk Szabolcs, Bihar és Szatmár megyékben. Biharban elsősorban az Egyedmonostori ágból származó családok birtokolnak, Szabolcsban és Szatmárban pedig a Sárvármonostori főágból kisarjadt famíliák. 23 Az Egyedmonostori ág három alága (Kozma, Adony és Dorog) még 1270 előtt elosztják a korábbi közös birtokokat és 1275-ben az egyedi monostor kegyúri jövedelmét is arányosan osztják meg. 24 A Téglást is birtokló Dorog-alág 1278-ban tűnik fel külön, amikor IV. Lászlótól új donációt kapnak Székelyhídra, melyet a tatárjárás alatt elidegenítettek tőlük, pedig ősi birtokuk volt. 25 A Lotárd ág szembe szállt Károly Róberttel, — Debreceni Dózsa verte le őket s a király elkobozta birtokaikat. Az Egyedmonostori ág ugyan az Anjouknak végig hűséges híve, de a Debreceni család politikai és gazdasági súlya területünkön évről évre nagyobb lett. Bár 1322-ben a Gútkelenembeli István mester a szabolcsi ispán, ugyanebben az évben a Gútkeled-nembeli Várdai család Macsot (Egyházasmacs, Szentgyörgy) Dózsa nádornak 40 budai márkáért zálogba kell adja s miután nem váltották ki, a falu 1335-ben végleg a Dózsafiaké lett. 26 Lássuk, most hogy a téglási részeit a Debreceni családnak 1347-ben véglegesen átengedő Dorog-alági Dobi család illetve előtte a Gútkeledek még osztatlan birtokába mely falvak tartoztak Tégláson kívül az eladást megelőzően. Legkorábbi okleveles adatunk a Téglástól délkeletre fekvő Tamási és nyugat-délnyugatra eső Demeter nevű településekről van. 1292-ben a Dorog alág cserével szerzi meg e két falut Orsurnembeli Jakabtól. A szintén Szabolcs megyei Ihász és Bárányos falvaikat adják érte és 60 márkát. 27 Ha figyelembe vesszük a feltehetően Hadház és Tamási között keresendő Bigécs (Begécs) és a Tamásitól délnyugatra eső Köpcs falvak megszerzéséről szóló 1300. évi adatot, — a már korábban 60 márkáért elzálogosított birtokokat az orsurnembeli tulajdonosok elcserélik a Gútkeledek Körösszeg nevű falujáért — akkor lehetetlen észre nem venni összefüggő birtoktest tervszerű kialakításának folyamatát. Egy 1310. évi oklevél, mely Bagos falu cseréjét örökíti meg, Tamásit Dorog fiainak birtokát, Bagossal határos földként említi. 28 Amikor 1312-ben pedig a Gútkelednem Bátori 139
