A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1962-1964 (Debrecen, 1965)

Tanulmányok - Gazdapusztai Gyula: Réz- és középkori telep és temető Tégláson

35. sír. Felnőtt egyén nyújtott helyzetű, háton fekvő csontvázát tartalmazó temetkezés. Bal kar mellett a medence magasságában tégla. Mé: 0,6, H: 1,46 m. 36. sír. Bolygatott temetkezés. A csontváz a hátán feküdt, de alsó teste a fejnél és a vallatnál mélyebben volt. így a csontok elhelyezkedése ülő testhelyzetre emlékeztetett. Fejnél és a jobb vállnál téglák. A koponya mellett ismeretlen rendeltetésű U-alakú vastárgy (VII. tábla 3. kép). Mé: 0,46, H: cca 0,99 m (XI. tábla 4. kép). 36ja sír. Felnőtt egyén teljesen tönkretett csontvázának szétszórt maradványai voltak a 36. sír mellett a földben. Mé: ua (a csontokat a térképen nem jelöltük). 37. sír. Felnőtt egyén hátonfekvő csontvázát tartalmazta. Mé: 0,68, H: 1,6 m. 38. sír. Erősen bolygatott gyermekcsontváz volt benne. Alatta felnőtt egyén, ugyancsak feldúlt sírjából származó karcsont. A gyermekvázzal egy magasságban, de attól kissé távolabb felnőtt ember lábszárcsontja. Mé: 0,68 m. 39. sír. Az egykori gyermeksírról csak néhány kisebb koponyatöredék tanúskodik. Mé: 0,48 m. 40. sír. Felnőtt egyén sírja. A koponya töredékes, az egész csontváz igen rossz fenntartású. Mé: 0,5, H: cca 1,22 m. 41. sír. Bolygatott gyermekcsontváz volt benne. Csak Mé mérhető, ez 0,8 m (a dombhajlat emelkedése miatt a szintkülönbség 0,3 m). A 41. sír már az összefüggő temetőrésztől távolabb kiásott kutatóárkunkból került elő a templom domb D-i oldalarái (1. térkép). A temető területéről több helyről kerültek elő egy csomóba dobált, kisebbnagyobb gödrökbe elásott emberi csonttöredékek. Ezek nyilvánvalóan a temető korábbi rétegéhez tartozott a temetkezés folytonossága miatt kihantolt és közös gödörbe temetett sírok maradványai (1 térkép). A legnagyobb ilyen gödör a templom bejáratától DNy-ra kb. 7 m-re volt. Ebben számos koponyán és hoszszúcsonton kívül egy rossz ezüst karperec is volt. Ez ovális alakú, egyik vége letörött, a másik pedig valamilyen díszítésben (talán állatfej ?) végződhetett, amely szintén hiányzik (VII. tábla). A gödörben, a csonttöredékeken kívül tégla darabokat is találtunk. Már a sírleírásokból is kitűnt, hogy a temető leletanyaga meglehetősen szegényes volt. A kis, jellegtelen vastöredékeken kívül, amelyeket két sírban találtunk meg, a 2. sír kovapengéje jelenthet régészeti szempontból értékelhető leletet. Ez valószínűleg tűzcsiholó kova volt és a deréktájon való elhelyezkedése alapján arra gondolhatunk, hogy tűzgerjesztő készség tartozéka. A temető területéről, felszíni szórványanyagból előkerült egy S-végű bronz hajkarika is (VII. tábla 4. kép). A 36. sír csontvázának helyzete, mint említettük az ülő tartásra emlékeztetett, de ezt a temetkezési módot a magyar középkor keresztény lakossága nem ismeri. így arra lehet gondolnunk, hogy csupán a sírgödör fenekének szabálytalan volta miatt került a csontváz ebbe a helyzetbe. A mellette talált U-alakú vastárgy rendeltetését nem lehet megállapítani. Temetőnk képe nem tér el lényegesen alföldi Árpád-kori temetőink általános jellegétől. Ezekben is gyakori az utántemetkezés és nem ritkák a téglás sírok sem. A sírok mélységi adatai alapján biztonsággal két szintet különíthetünk el. Az egyikhez tartoznának azok a sírok, amelyek 0,6—0,7 m-es mélységből kerültek elő (azaz a sírok többsége). A másodikhoz pedig az ennél nagyobb mélységből előkerült temetkezéseket sorolhatjuk. Ezeknek száma kevesebb volt. Lehet121