A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Komoróczy György: A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején (1920–1944)
Komoróczy György A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején (1920—1944) Izgalmas és tudományosan rendkívül fontos feladat a felszabadulás előtti munkásmozgalom problémakörének megismerése, miután annak feltárása nélkül meg sem érthető az a hatalmas lendületű szervező, irányító tevékenység, amely mindjárt a felszabadulás után következő napokban oly sok erőt dobott felszínre és széles körű tömegmozgalommá mélyítette az 1944. évi szeptemberi napokban megalakult MKP kezdeményezését. Kétségtelen, hogy ezt a témát a jövő feladataként minden újkorral foglalkozó történésznek szeme előtt kell tartania s helytörténeti vonatkozásban is fel kell kutatnia azokat az adatokat, amelyek megvilágítják a munkásmozgalom menetét, mozgató rugóit, kibontakozását s az országos eseményekkel való kapcsolatát. A most következő dolgozat egyáltalán nem tekinti céljának, hogy minden, irányú tájékoztatást nyújtson; ezt már terjedelme miatt sem teheti meg, de nem vállalkozhat ilyenre azért sem, miután az adatok legnagyobb része eddig kibányászatlanul fekszik a levéltárakban; a valóságnak és igazságnak bemutatása most szólítja küzdőtérre az érdeklődő helytörténészeket, akik megismerték azt az iránymutatást, melyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. Kongresszusa tárt minden történész s közöttük a helytörténészek elé. Ezeknek a helytörténeti adatoknak feltárása nélkül képtelenség megfelelni az országos fejlődést érdeklő kérdésekre, s éppúgy lehetetlenségnek mutatkozik a helyi változások irányainak kibontakozását megmutatni anélkül, hogy ismernénk az országos jelenségek nagyobb összefüggéseit. Helytörténet és országos történet egymással kölcsönhatásban élnek s ezeknek a kölcsönhatásoknak, valamint egyéni sajátosságoknak felkutatása nagyon közel hozza a tudományt magának az életnek, mint folyamatnak megismeréséhez. Ezzel a módszertani célkitűzéssel tesz kísérletet az alábbi tanulmány a címben foglalt problémák megvilágítására. Kimeríthetetlen részletkérdések adódnak a munkásmozgalom anyagának feltárása esetén, melyeknek ismerete eddig hiányos. A kommunista mozgalom, a forradalmi erők megszerveződése városon és falun, a legális munkásszervezetek, az álmunkásszervezetek, a népfrontpolitika, a gazdasági és szociális helyzet, a nemzetközi proletáregyüttműködés eredményei, a munkás-paraszt szövetség változásai, ideológiai és szervezeti megalapozottsága stb., — ezek mind olyan részletkérdések, melyek hozzátartoznak az összkép megrajzolásához 1 . Helyi vonatkozásban HajdúBihar megyét tekintve ezek bemutatására még csak kísérletek történtek. De meg kell nézni az összfejlődés kibontakozásához a jobboldali párt- és osztályszervezetek alakulását annál is inkább, mert a szociális demagógia több münkásés parasztcsoportot sodort ezekbe a szervezetekbe; különösen fontos kérdésként vetődnek fel a szakszervezetek tevékenységében mutatkozó jelenségek, az egyes képviselőválasztási események, a sztrájkok és politikai tüntetések, az üzemek viszonyai, termelésük technikája, a munkaeszközök kihasználásának jelenségei, a termelési kapacitás korlátozása, az ifjúság tevékenysége stb., tehát mindazok a kérdések, amelyek egy-egy fonalat juttatnak kifejezésre a munkásmozgalom egészén belül. Ismeretlenek a munkásemigráció következményei, bár ezeknek felkutatása külföldi levéltárak anyagának tanulmányozását kívánná még helytörténeti vonatkozásban is; kutatóra várnak a munkásdalok és munkáskórusok helyi emlékei; kiadót kíván75
