A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Módy György: Javaslat 1792-ből a pusztai szállások és tanyák megrendszabályozására (Adatközlés)

A debreceni javaslat elegendőnek tartja azt, hogy az olyan gazdának „a'ki egyszer vagy maga Marha tolvajságban vagy lopott Jószágnak, vagy kóborlóknak és tolvajoknak, akár a Pusztán lévő Szállására vagy Tanyájára lett befogadásában találtatott, annak többé Szállást vagy tanyát tartani Szabad ne lenne. Sőt a' környülállásokhoz képest a' Szállása is levágattatna és el pusztittatna. Amely ugyan kemény büntetésnek láttzik, de sokkal illendőbb és igazságosabb, hogy egynéhány tolvajos rossz ember szenvedje ezt a büntetést, mintsem, hogy az ő tolvajkodásokkal végtére a' Publicum arra kényszeritettessék, hogy az igazán élő 's ártatlan emberekét is elrontassa, 's azok sokan egynehány rósz emberért szenvedjenek és romoljanak." Ezután a javaslat kitűnő okfejtéssel különbözteti és magyarázza meg a szántóföldi művelésre szolgáló mezei szállások és az erdős-ligetes pusztákon létesült tanyák célját. Feltétlenül szükségesnek tartják az előbbiek fenntartását, de szigorú intézkedéseket hoznak az erdős pusztákon lévő szállások, tanyák ellen:,,Azért szükséges volna azon fő végezést effectusba venni, és a' végre exmissust rendelni, a'ki maga mellé vévén concernens Erdő Inspector Uramat minden Tanyákat szélijei hányasson és exmissiójának tökéletes végben viteléről bizonyos Terminusra Relatiot tegyen. Ezen kivül Erdő Inspector Urunknak is szükséges lenne Instructiójába tenni, hogy ezután Senkinek a Ligeten Tanyát csinálni ne engedjenek, és ha valaki hir nélkül csinálna azt mingyárt bejelenteni el ne mulassák." A város vezetőségének még igen sokszor okozott gondot ez a kérdés később is, de megújított tilalmakkal egészen a múlt század derekáig meg tudták akadályozni, hogy az erdős pusztákon tanyai települések jöjjenek létre. A jószáglopások megakadályozására illetve a lopott jószágok értékesítésének megnehezítésére is több rendelkezést javasol a bizottság." Minthogy a' Sok példa, és gyakorta való tapasztalás bizonyittya, hogy a' Marha tolvajoknak leginkább a' Kupeczek, Pásztor emberek, Mészárosok, Hentesek és Csapiárok szoktak Orvgazdáik lenni, sőt hogy az itt előszámlált nemű emberek magok is gyakran tolvajságba keverednek: melyek megakadályoztatására a' már feljebb projectáltakon kivül, nagyon hasznosaknak és szükségeseknek Ítélnénk a' következendőket 1 szer: A Marha Kupeczekre nézve a) Hogy a' Lóval, Szarvas Marhával és Sertéssel való Kereskedés, sem Városokon sem más Helységekbe, ne engedtetnék meg mint most, minden személy választás nélkül átaljába mindennek, valaki azokkal kupeczkedni akar, hanem csak a' Házas Lakos adófizető jóhírü, az az tolvajsággal vagy Orvgazdasággal még meg nem jegyeztetett embereknek. A Verlaubos katonáknak pedig, sok egyéb okokon kívül azért sem, mert a

r meg határozott időre elbotsáttattak, nintsenek is a Civilis Iurisdictio alatt és ha egyszer resignáltatnak, vagy ha már akkor midőn valamely az ő kezeken meg fordult Marha elesmertetett, vagy kérdésbe jött, a' Regementhez vissza hivattak, a' mint a' tapasztalás bizonyittya igen bajos és annak rendi szerint ritkán is lehet ellenük procedálni, mely miatt érdemek szerint ritkán is büntettethetnek, és a káros félnek eleget nem tesznek." A javaslat a továbbiakban biztosítani kívánja, hogy a mészárosok és hentesek a maguk házánál ne ölhessenek jószágot, különösen ne éjszaka. A levágandó állatot a céh látómesterének vagy a magisztrátus által erre a célra rendelt személynek előre meg kell mutatni. Azt, aki gyanús jószágot vág le és mér ki a 50