A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)
Ötvös János: Hoffhalter Rafael debreceni nyomdász
Ötvös János Hoffhalter Rafael debreceni nyomdász 1 Huszár Gál 1562 nyarán elhagyta Debrecent, az általa felállított nyomda azonban a város tulajdonában tovább működött 2 . Közvetlen utóda, eddigi ismereteink szerint, Török Mihály volt 1567-ig, azonban 1565-ben egy német nevű ember: Hoff halter Rafael tűnik fel a debreceni nyomdában. Ki volt ez az ember s vajon megérdemli-e, hogy személyével foglalkozzunk? 1 Hoffhalter Rafael — eredetileg Skrzetusky Rafael — Poznanban született 1525—1530 körül lengyel nemesi családból. 1550 június havában a poznani városi tanács Rafael számára ajánlólevelet állított ki, melyben bizonyítja, hogy nevezett „ex nobili Joanne Skrzetuski et Margaréta Ninienska utroque parente ex nobili família 3 ". Egy másik iratból testvéreit is megismerjük — 1542-ben „honestus" Joannes Skrzetuski három gyermekének, Mártonnak, Rafaelnek és Györgynek 100 grzywient 4 adományozott 5 . Későbbi iratokból az is kiderült, hogy még egy Anna nevű lánytestvére is volt 7 . Apjáról sajnos semmi közelebbit nem tudunk — ugyanis Poznanban a XVI. század első felében három Skrzetusky János élt: az egyik 1515-ben asztalos, a másik 1535-ben „famatus Joannes Skrzetuski sirmis dictus", a a harmadik a tanácstól menlevelet (salvus condoctus) kapott, mely szerint Poznanban letelepedhet és ügyeit úgy intézheti, mint más polgár 7 . Ebből az tűnik ki, hogy a Skrzetusky név elég gyakori volt. Rafael testvérei közül Mártonról tudjuk, hogy aranyműves volt és tisztes városi méltóságokat viselt; György pedig selyemfeldolgozó (serifex) volt. Ezekből az adatokból arra következtethetünk, hogy apja nem földbirtokos, hanem valamilyen iparos (talán asztalos) polgár lehetett. A Skrzetusky eredeti családi nevét később, mint nyomdász, Johannes a Francolin: Rerum praeclare gestarum... explicatio (Wien, 1560) és Werbőczi István: Magyar decretum (Debrecen, 1565) című műve utolsó lapján örökítette meg. Említett müveiben közli nemesi címerét is: fehér pajzsban lópatkó, közepében kereszt látható, a sisak felett holló áll csőrében gyűrűt tartva 8 (III. tábla). A XVI. század első felében a reformáció Lengyelországot is érintette, azonban az erős katolikus ellenállás miatt nem tudott uralomra jutni. A reformáció szelleme Skrzetusky Rafaelre is hatott s az üldözések miatt 1550 után elhagyta hazáját 9 . A bujdosó Skrzetusky Rafael először Német39
