A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Zoltán Kádár: Un autel Hellénistico-Romain au Musee Déri

12 Pl. egy Pompeji-ben talált emléken: Spinazzola, V., Le arti decorative in Pompei e nel Museo Nazionale di Napoli, Milano—Roma—Venezia—Firenze, 1928, 45. t. 13 így magyarázta már Ferice Caronni is: Graeven, #., Heidnisch Diptychen^ RM. XXVIII. 1913. 234. 14 A sout>etaun7m-ábrázolásokról összefoglalólag: Brendel, О. Immolatio bourn, RM. 45.1930.196. skk. 67—82. t., újabban: Ryberg, I. SRites of the state religion in Roman art, Memoirs of the American Academy in Rome,. XXII. Rome, 1955. passim, főként 104. skk. 201. sk. 15 Cato, De agricultura, II. 141. 16 PI. Robert, C, Die antiken Sarkophag-Reliefs, Berlin, 1904. III. 2. 172. skk o. 144. t. с (II. század, Antoninusok kora)i 17 Gaois, С. G., i. m. 149. o. 50. sz. 40. kép. 18 Déonna, W., Délos, École Francais d'Athénes, XVIII. 1938., főként: CVII, 944—946. képek (leginkább hasonló: 945. képen ábrázolt görög feliratú oltár) de a girlanddíszítése gazdagabb! Gcwis, С G., i. m. 149. o. 19 Ryberg, L, S., i. m. 27. skk. VIII. t. 17. kép. 80 L'Orange, H. P., Ein tetrarchisches Ehrendenkmal auf dem Forum Romanum, RM. 53. 1938.1. skk., főként 3. skk. 2. kép (3. о.) 2. t.; Ryberg, I. S., i. m. 117. skk. XLI. t. A. 81 PL Ryberg, I. S., i. m. XX—XXI. t., XXIII. t. 37. a. b, XXV. t. 38. a, 39. a. XXIX. t. 45. е., XXV. t. 45. a. XXVI. t. XXXIX. t. 58 (utóbbi kettő a Trajanusoszlopról). Viszont a susai arvus reliefjén szereplő bikák feje, ill. homloka rendkívül széles! 82 Pl. a Mattéi-relief bika-ábrázolásán: Ryberg, I. S., i. m. XLVI. t. 70. kép 28 Pl. Ryberg, I. S., i. m. XLVIII. t. 73. b. kép, LVII. t. 89. a. b. képek. 84 V. ö. a a pergamoni Eumene oltár, vagy az athéni Dionysos-színház girlandoltárának füzéreit: Kraus, ГЛ., i m. 22—23. t. Zoltán Kádár: UNAUTEL HELLÉNISTIGO-ROMAIN AU MUSEE DÉRI Une des pieces notables de l'exposition antique inaugurée au Musée Déri á Debrecen est un autel („ara") taillé en pierre á chaux, orné de reliefs et provenant de la collection de Frigyes Déri. L'auteur, aprés avoir décrit I'autel, examine dans son étude les motifs qui l'ornent pour en venir ä essayer la datation plus ou moins exacte de la piece. Ayant compare I'autel avec des monumens d'art d'un autre type, et se basant sur l'ornementation caractéristique de Гаиtel (tétes de taureaux liées par des guirlandes), Zoltán Kádár tient compte de la representation suooetaurilia existant dans Tart romáin triomphale, pour parvenir á la conclusion, á savoir que I'autel d'origine inconnu a été sculpté sous la Répubüque Romaine, probablement dans la deuxiéme moitié du Ier siécle av. n. é., dans un atelier d'Italie ou d'Asie Mineure. 28