A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

„Sechzehenhündert als man schrib Und fünf Jahr ausz des Sathantrib STEPHANUS BOTSKAI aüss Ungern Standt in disz Landt Türckhen Tartern Mit seiner mainaidigen schar Die verbrenten vil fleckhen gar Hauten darnider gar vil Leüth "Welcher Bluet noch gen Himmel schreit Führten hinweck Kinder grosz klain Auch altleut hülft mit ihr haisz wain Verkauften solche in Türkei Urthail jeder obs Christlich sei?..."

64 Nem szorosan idetartozó, de a mondaalakulás szempontjából annál inkább jellemző a következő adat, amelyet Kálmány L. jegyzett fel Bocskairól Szegeden. „Mikor Rákóczitul elpártoltak a kuruczok, mers a némöt kinek észt, kinek ászt adott, Bocskai is hűtlen lőtt hozzá. Bocskai asztán főmönt Becsbe kihallgatásra. Bemönt égy kévéházba magyarruhába, a fokossát fölakasztotta a fogasra. A némötök egy darabig nészték, hogy ki lőhet ez? Látták asztán, hogy csak égy füle van, pedig Bocskai úgy fűsülté a haját, hogy né lácczon, nótát kesztek a némötök Bocskairul, hogy csak égy füle van. Bocskai nem tudott némötül, de ászt megértötte, hogy rúla danúlnak, lévötte a fokossát, mind kiverte a némötöt a kávéházbul, csak maga maratt bent."

65 E fejezet berekesztéséül a Zichy-család zsélyi levéltárában megtalált históriás énekkel foglalkozunk röviden. Ezt, a Bocskairól szóló éneket Kozocsa S. fedezte fel, amelynek feltételezése szerint a fejedelem környezetében élő Gzobor Mihály volt a szerzője.

66 Csonkán őrződött meg az ének, de a szövegéből ítélve összefüggő históriás ének lehetett,

67 amely Erdély történetéből veszi tárgyát, s annak legérdekesebb szeletét dolgozza fel. Az események leírása az álmosdi ütközet történetének megörökítésével kezdődik. Elmondja, hogyan eskette fel Bocskai a hajdúkat, az ő „angyalaiit" a küzdelem előtt és így tovább. Szempontunkból külön érdekessége az, hogy belecsúszott a Bocskai haláláról elterjedt babonás jóslat: „Sok jámbortul hallottam és úgy írom Urunk halála előtt mi lett azt mondom karácsony estjén kakuk szólt azt hallom Kassán cseresznyefa virágzott ertöm."

68 A szerencsés és balszerencsés napok néprajzi vizsgálatához

69 is hasznos adalék az éneknek az a része, amely előadja, hogy a fejedelem életében milyen jelentősége volt a pénteki napnak. Idézzük a vonatkozó sorokat: „Kolozsvárban pénteken született volt pénteken keresztelése is lett volt király udvarába pénteken ment volt pénteken onnét is alá jutott volt. V aradi kapitán pénteken lett volt pénteken császártul jó válasz jütt volt 15 Évkönyv 225