A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ferenczi Imre: Bocskai István és szabadságharcának emléke a néphagyományban

Hajdú „Perse" nyilasa (Nagykereki) A nép szerint a „Pörzsehalom" dűlő Örvendy Pál várnagy Örzse nevű leányáról nyerte a nevét, akit az ostromló németek meggyilkoltak, mert a vár szorongatott helyzetéről a székelyhídi hajdú csapatoknak hírt vitt, de hazatérőben a németek kezébe került. A magyarok aztán a bátor leány sírja fölé emlékül halmot emeltek.

45 Hasonlóan adja elő a Bihar vármegye monográfiája. „Itt verte meg 1604-ben Örvendy Pál, Bocskai várnagya, Belgiojozó seregét. Ennek emlékét őrzi az ún. Perzsi-halma is, amely a várnagy leányának a nevét viseli, a ki, mint a hagyomány mondja, a várból kiszökött, hogy a Székelyhídon táborozó csapatoknak hírt vigyen a vár szorongatott helyzetéről, és amikor visszatért, a császáriak elfogták és meggyilkolták. Holtteste fölé emelték volna azután azt a dombot, mely ma Perzsi-halma néven ismeretes."

48 Pesty Frigyes körlevelére adott válasz szerint: „Hajdú Per se nyilassá elnevezésével bíró hely kaszáló hajdan víz lapályos hely — a nevét Bocskay István fejedelemmel az említett várban lakó igen csinos hajdú leány „Erzse" nevéről kapta. A leány elannyira meghittje volt a fejedelemnek hogy több ízekben az ellen tábora kikémlelésére küldetett; éppen illy megbízatással küldetett legutolszor Erzse a már már közeledő németek tábora kikémlelésére midőn a németek elő csapatai őt a' kérdéses víz lapályos hely mellett észre vették, elfogták, s e' lapályba folytották. Hajdú néven Erzsének azért nevezte őt Bocskay várbeli udvara, mivel azt tudták hogy hajdú leány, de vezeték nevét csak maga Bocskay fejedelem tudta, a később perzse elnevezés csak rossz magyar kifejezés lehetett, e' mai napig is a' hely Hajdú perzse nyilasa nevet visel."

47 Ujabb feljegyzések is utalnak erre a helyi nevezetességre. Béres A. gyűjtéséből idézzük Cserő András (75 é.) elbeszélését. „Hát a pince a vár alatt a Bihar-i földvárig vezet. Itt van nem mesze a Perzsidombja. Azt azír híjják Perzsi dombjának, hogy Bocskainak vót valami hadnagya, oszt vót valami szobajány. Oszt ezelőtt innen jártak a Bihar-i várig a puskaporraktárhoz. Oszt ez a Perzsi árulta el az alagutat. Ott gyilkolták le a Bocskai-katonákat. De Perzsi meg a dombon végezte az íletit. így maradt rajta a neve."

48 Egy másik nagykereki adatközlő úgy tudja, hogy: „Az Ártándiaktul került a Báthoryakhoz a vár. Ez biztos, hogy Báthory Anna itt lakott, mert az egyháznak kegyszereket adott. A Huszár-vár terült el a mostani falu helyin Bocskai idejében, ezen az éren keresztül, mikor a Belgiojozó hadai megtámadták. Vér Pál volt Bocskainak a várkapitánya. Ezernyolcszázig mindig földesúr, és itt lakott a Vér család. Ez a Perzsihalom a várhoz vagy százötven méterre északkeletre van. Körül vót németekkel zárva a vár. Ez a Perzsi, Örvendi Pál lánya, Erzsébet, vinni akarta a hírt az alagúton. A császáriak megfogták, ott koncolták fel és ott temették el és halmot hánytak rá."

49 Szendrey Zs. közlésében a 21. monda szól erről az eseményről. „Hajdú Perse nyilasa. (Nagykereki, Bihar m.) Hajdú Perse apja a nagykereki várban lakott, mert ott volt valami szolgálatban. Olyan idők voltak akkor, hogy ember nem nagyon mert kimozdulni a sáncok mellől. Ha muszáj volt valamiért kimenni, csak leány vagy asszony vállalkozhatott az útra. A kereki várból mindig Hajdú Perse ment, merthogy ő volt a legügyesebb meg legbátrabb a fehércselédek között. Oszt valahányszor kiment, mindig tudott valami hírt hozni Bocskainak a németekről. Sokszor küldetés nélkül is kilopakodott a német táborba, 222