A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Bencsik János: A tiszacsegei porta és ház (Rekonstrukciós alap a tiszacsegei múzeumház berendezéséhez)

Bencsik János A tiszacsegei ház és porta (Rekonstrukciós alap a tiszacsegei múzeumház berendezéséhez) A néprajzi gyűjtőmunka, ezzel párhuzamosan a népikultúra kincseinek megőrzése, szocialista művelődésünk egyre megbecsültebb, támogatottabb területe. Ezért kerülhetett sorra, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Tanács támogatásával Tiszacsege községben megszerezzünk egy, a népi építkezés szempontjából műemlék-jellegű egykori jobbágyházat tartozékaival együtt. Múzeumi céllal berendezett anyagával majd műemlékeink sorát gazdagítjuk. A Debreceni Déri Múzeum biztosítja helyes célját, szakemberek útmutatásával állítjuk helyre és rendezzük be. Berendezése, a benne elhelyezett tárgyak, használati eszközök az 1880—90-es évek állapotának felelnek meg. Ekkor történt lényeges változás a falu életében, a kapitalista gazdálkodás, és az ezzel kapcsolatos életmód ekkor bontotta meg a falu kulturális arculatát. Tiszacsege egyfelől a Tisza, másfelől a Hortobágy által határolva — Mátyás király korában már város, majd földművelő, állattartó és halász falu. A XVII—

XVIII. században az állattartás, a rétségi életmód és a halászat vált fontosabbá. A Tisza szabályozásával egyre szűkebb területre szorult a régi foglalkozás, helyette nagyobb teret kapott a pásztorkodás, majd a földművelés. 1880-ban a lakosságnak kb. a fele foglalkozott földműveléssel. A tiszacsegei múzeumház 1833-ban épült. Az idősebbek Ferge-féle háznak ismerik. Óvoda utca 24. sz. alatt van. Az utcarendezés előtt „Jóbors-zug"-nak hívták. Ez a falurész volt a Felvíg. Az 1787-es térkép tanúsága szerint sűrűn lakott falurész.

1 Tulajdonosai, de valószínű építői is a negyedfődes, negyedtelkes Fergék voltak. Az épület 11,9 m hosszú, 4,7 m széles. Előtte a tetőtől védett, öt lábon álló 1,2 m széles ereszalja húzódik végig. Három osztatú: ház, pitvar, komora részt különböztetnek meg benne a csegeiek. Az épület észak—déli fekvésű, arccal keletnek néz. Déli végében van a ház, a lakószoba. A porta 1865-ig jóval nagyobb volt, mint ma. Ekkor építettek a fiataloknak új lakást a belső végére, s az idősebbeknek levágtak egy 120 П-öl telket a régi házhoz. így ma a múzeum-ház és környezete nem mutatja a régi csegei udvar nagyságát és elosztását. A lakás egy keskeny, kb. 30 m hosszú portán fekszik. Nincs lényeges távolság a kerítésektől. A ma kb. két éve nem lakott múzeum-ház csak külsőre az eredeti. A házból lefaragták a kucikot, a pitarból kidobták a konyhát, a padkákat, a katlant, mert közben új használati eszközök foglaltak el helyüket. Az udvaron kút nincs, csak egy sertésól és egy krumplis gödör. 205