A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén

Pásztormulatságok alkalmával nem ritka a verekedés sem. Nem egyszer kézbe kerül a kampó. Ecsedi István említi,

80 hogy a hajdúszoboszlói juhászok kalapjuk alá bográcsfenékből készített fémkalapot, úgynevezett vaskalapot tettek, verekedés alkalmával mindig a fejüket tartották a kampónak. Éjjel a kampó fegyvere a pásztornak. Ha „rossz kutya" megtámadja, segítségével könnyen tud védekezni. A juhászok jól sikerült vásár után a kocsmában, vagy hídivásár alkalmával a csárdában találkoztak. Ilyenkor itták meg az áldomást, s örömükben szívesen fizettek mindenkinek, aki közéjük vegyült. Amikor a vidámság tetőfokára értek, gyakran táncra is kerekedtek. Táncuk vidám,, hangulatos és gyorsütemű.

81 A kampó vasból, vagy rézből készült horog, melyet hosszú szárra szegeznek. Neve: szár nélkül kampó, vagy kampófej, szárral együtt kampós bot. Részei: 1. Köpű, az a rész, melybe a nyél torkollik. 2. Horga vagyis lekanyarított része, melynek vége felhajlik. Ez a kunkorékja vagy kankalikja A kunkorékjában vagy kígyófej, vagy csörgő foglal helyet. Lényeges tartozéka a szeg, melynek segítségével erősítik a kampót a szárra. A pásztorok réz és vaskampót egyaránt használnak

82

, de a vaskampó elterjedtebb

83

. A rézkampót vagy cigányok, vagy észak-magyarországi rézöntők készítik, a vaskampót kovács készíti.

84 A hortobágyi, Hortobágy környéki pásztorokat Szikszai Gyula balmazújvárosi kovácsmester látta el kampóval. Ma is ő készíti, de lényegesen kevesebbet, mint pár esztendővel ezelőtt.

85 Az 1930-as években 5—600-at készített egy télen, sőt néha ezret is.

8e Tudományát apósától, Kocsis Bélától sajátította el, aki lakatos volt. „Eleinte én nem csináltam, csak rávertem, mert az após nem engedte. Mikor az apósom beteg lett, nem dolgozhatott, megpróbáltam, még jobbat csináltam, mint 6." így készített kampót először 1923-ban. Amikor a kampó teljesen elkészül, a készítő maga elé teszi, megnézi, kezében is megforgatja, hogy nincs-e rajta valami igazítani való. Miután munkájával elégedett, mészporral bekeni, mely a munka közben rárakodott szennyet és olaj maradványokat eltávolítja. Majd a mészport száraz ruhával letörli róla, s az egészet átdörzsöli, hogy fényes legyen. Piszkos nem maradhat, mert a juhász jól megnézi, s ha valami hibát talál rajta nem veszi meg. A kovács ügyel arra, hogy a kampónak a köpűje és horga közötti távolsága egy hüvelykujjnyi legyen, ha szélesebb, a bárányt nehéz vele megfogni, kirúg belőle. Ha pedig keskeny, megsántítja a jószágot. Amelyiket nem kígyófejesre készítenek, arra csörgőt tesznek, melyet kis darab fényesített rézlemezből vágnak ki és kunkorékján lazán összehajtanak. A kampó szárra erősítéséhez egy kovácsolt szeget is készítenek, melyből van olyan fajta is, amelyikre csavarmenetet vágnak. Amikor a kampót szárra illesztik, köpűje alá kis karikát tesznek, hogy a szár könynyen meg ne repedjen. A kampókészítés félig kovács, félig lakatos munka. A tűzön való megmunkálás, a meleg munka, a kovácsmesterség körébe tartozik, a reszelés, pallérozás, lakatos munka. A balmazújvárosi kovács kétféleképpen készíti a kampót eladásra. Bottal, vagy bot nélkül. Ha bottal készíti, már reszelés előtt botra teszi a 175