A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Béres András: Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén

tor kengyelbe dugott lábát kifelé távol tartja lovától, csak térde éri. A járatlan ember könnyen leesik a priccsnyereggel együtt. Ha a lő

: hirtelen lelassít és gyorsan megáll, bizony a lovas előtte találja magát. Ilyenkor a ló nem igen hagyja ott lovasát. Bár ha a kantárszárat nem engedi el, néha még a gyepen is meghúzza. Tapasztalt pásztorral természe: tesen ez nem történik meg.

6 Az ügyes számadó már bojtárnak is csak olyan fattyút, süldő legényt szerződtet, aki hiba nélkül kiállja a lovaglási próbát és sikeresen megül a nyeregben.

7 A nyerget a pásztor vagy maga csinálja,; vagy szíjgyártóval készítteti. De ez a nyereg is tulajdonképpen a kengyelért van, hogy a csikós csüngetett lába el ne zsibbadjon, ezért helyezi kengyelbe. A nyerget kengyel nélkül el sem lehet képzelni. Leglényegesebb tartozéka, nélkülözhetetlen darabja. A kengyelt falusi kovácsok, cigányok vagy rézöntők rendkívül ötletes és sokféle alakúra készítették.

8 A jómódú virtusos számadó jó pénzért szépen kidolgozott rézkengyelt vagy gombos kengyelt csináltatott. Az ügyes kezű számadó bojtár azonban nem ritkán fából maga csinálta kengyelét. Tóth Bálint számadó csikósbojtár ilyen jellegű darabja vonja magára a figyelmet a Déri Múzeum gyűjteményében. E nyereg fakengyelének anyagát a hortobágyi szárnyék-erdő termetté, kialakítása pedig Tóth Bálint ötletét dicséri. Egyszerű látásmódjával ősi formájú trapéz alakú fakengyelt készített. A kengyel két szárát piparézzel verte ki a hortobágyi pásztorok hagyományos díszítőstílusában.

9 A kengyeleket a pásztor erős szíjjal a prices ülőjére erősítette fel. Az ülő legegyszerűbb alakja egy 40 x 50 cm nagyságú négyzetalakú szűrposztólap, amely több rétegből áll és a rétegek össze vannak varrva. Erre a lapra erősítik fel a kengyelszíjakat, mégpedig úgy, hogy az első két sarkára egy-egy vaskarikát varrnak és ebbe hurkolják a kengyelszíjakat. A gondosabb pásztor a nemezlap hátulsó részét már kerekre vágja és újabban a csikósok úgy alakítják ki ezt a nemezlapot, hogy az elejét szélesre hagyják, hogy leérjen a ló oldalára is, a hátulját pedig keskenyebbre szabják, amely tompa félköralakban végződik. Az ülő felsőrészét bőrrel borítják be, szélét csipkés bőrrel kivarrják, vörös, kék és sárga harasztrózsákkal kirakják. A kengyelszíja a szélesebb részén egy segédszíjra rávarrják és így az egész prices nyeregszerű alakot nyer, amely azonban abban különbözik a nyeregtől, hogy nincsen faváza, nincsen lekötóje. A priccsnyereg rendkívül könnyen hordozható és kezelhető. Hogyha a pásztor gyalog jár és lovát kipányvázza, akkor a priccset vállára veszi úgy, hogy a kengyelek a mellén lógnak, az ülő pedig a vállán a háta közepéig ér. Amikor lefekszik a gyepre összehajtja a pányvának szabadon levő végét, az összehajtott priccsre csavarja, feje alá teszi és így alszik. Ha a ménes elindul a hátasló figyelmes lesz és elkezdi rángatni a pányvát, ami által a csikós felébred, azonnal rálöki a priccset lova hátára, pillanat alatt felugrik rá és már vágtat is a ménes után.

10 A csikósok lovagláshoz sarkantyút is használnak. Az előrelátó csikós azonban csak a ballábára tesz. sarkantyút. Gyors fel és leszállás közben ugyanis a jobbos sarkantyú gyakran kihasította a lovat. Ezért a ménes mellett nem használta, de ha ünneplőbe öltözött, jobbos sarkantyúját is feltette. Nagyon nyalka csikós volt az, aki hétköznap is páros sarkantyút kötött. Fanyerget csak akkor használ, ha hosszabb útra, vagy elbitangolt ló keresésére indul. A fanyergeket Tiszafüreden készítették. A füredi nyereg 154