A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Ikvai Nándor: Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz-lelethez

A lelet előfordulásának körülményeihez meg kell jegyeznünk, hogy az említett területet laza, egészen finom futóhomok fedi, amely szabálytalan alakú, fűvel gyéren benőtt dombokba rendeződik. A homok mozgására jellemző, hogy megállapíthatóan a háborús évek alatt kihordott szemétrakást, mintegy 30—40 cm-es homokréteg borította be (kb. 15 év alatt). Tehát az említett 2,3 m-es leletmélység nem lehet azonos az elrejtés, földbekerülés mélységével. A környéken háznyomokra nem akadtak, de 2—300 m körzetben ma is vannak tanyák a területen. 6 Bakó F.: A tiszaigari cigányok fémművessége. NÉ. XXXIV. (1954.) 239— 259.; M. Landvenicza L: A csobánkai cigányok szegkovácsolása. NÉ. XXXVII. (1955.) 227--243. Falusi kovácsaink munkájáról még kisebb közlemények sincsenek. К téren hézagpótló munkának ígérkezik Bodgál Ferenc (Miskolc) kéziratban levő tanulmánya a gönci és gönckörnyéki kovácsokról. 7 V. ö. Szabó Gy.: A falusi kovács a XV—

XVI. században. Folia Arch. VI. (1954.) 123—145. 8 Szabó К.: XIV. századbeli alföldi magyar konyha tárgyi emlékei. Népünk és Nyelvünk I. (1929.) 84.; Uő. 1938. i. m. 18. 9 V. ö. Szabó K.: Kecskeméti múzeum halászati gyűjteménye. NÉ. XXIX <1937.) 406—409. 10 Bátky Zs.: 1926. A. Alföldi halász nádvágók. NÉ. XVIII. (1926.) 140—141. 13 Bátky Zs.: 1926. B. Aratósarlók a Néprajzi Múzeumban. NÉ. XVIII.(1926.) 80. 13 Szabó K.: i. m. 122. és 585—586. kép. 11 Szabó Gy.: i. m. 139. 14 Vakarelszky K.: Az aratósarlók származása és osztályozása. NÉ. XXIV. (1932.) „A régi magyar sarlóknak jellegzetes formája (egyenes penge, két végén erősen hajlítva) egyezik a hun sarlók formájával (donga alakú penge, erősen hajlított heggyel)." Uő. i. m. 68. 15 Vakarelszky K.: i. m. 58—59. 18 Vakarelszky K.: i. m. 61. 17 Éppen ez a félreérthető forma eredményezte, hogy a leltárkönyvbe mint balkezes sarlók kerültek bejegyzésre, ugyanis a múlt század végi sarlóinknál az él bevágásai (azaz a fogazás) többnyire lapos, és nem a ,,lejtős" oldalukon van, mint a mi leleteinknél. 18 Bellon Т.: Aratás és cséplés Nyíradonyban. KLTE Néprajzi Intézetének 19 V. ö. Kántor M.: Bodrogközi adatok a sarlós aratáshoz. NÉ. XVIII. (1926.) 85. 20 Kántor M.: i. m. 85.; Gunda В.: Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében NÉ. XXIX. (1937.) 53. 21 V. ö. Kántor M.: i. m. 85.; Gyorffy L: Takarás és nyomtatás az Alföldön. NÉ. XX. (1928.) 4.; Gunda В.: i. m. 55. 22 A rozs aratása, főleg ha zsúpnak aratták, másképpen történt. V. ö. Nyárády M.: Az őszi rozs termelése Ramocsaházán. NÉ. XXII. (1920.) 87. 23 A sarlóval való aratás általános vonatkozású leírását ld. Gyorffy L: Földművelés. Magyarság Néprajza I. Budapest, 1933. 211—212. Az egyes vidékekre vonatkozó leírásokat (csak a fontosabbakat említve meg). Kántor M.: i. m. 85—86.; Gyorffy /.. i. m. 4.; Nyárády M.: i. m. 87.; Gunda В.: i. m. 53—57. 24 Bellon Т.: i. m. 510'sz. 25 V. ö. Gönyey S.: Az ősi faépítkezés emlékei Diósjenőn és környékén. NE. XXIX. (1937.) 297.; Uő. Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és viselete. NÉ. XXXI. (1939.) Hasonló formákkal találkoztunk a debrecenkörnyéki falvak legtöbbjében is gyűjtőmunkánk során. 28 Szabó Gy.: i. m. 139. 27 V. ö. Szabó Gy : i. m. 139. 28 Bakó F.: i. m. 251. 29 Horedt K.: Eine sächische Schmiede des 13. Jahrhunderts. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Bukarest—Kolozsvár, 1937. 339. és 2—3., 6. ábra. " Szabó K.: 1938. i. m. 21., 120—121. és 126., valamint 32., 565—566., 601., 603. kép. 31 Szendrey Zs. és Á.: A néprajzi gyűjtések és a babonaszótár terve (Fejsze címszó). NÉ. XXXI. (1939.) 117. 148