A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség

83 Az ipartörvény. 1872. évi VIII. te. 1872—1874. évi törvényezikkek. Magyar Törvénytár. Budapest, 1897. 22—32.; Mérei Gyula: Magyar iparfejlődés. Budapest 1952 79. '•* Céhlevél, 1713. 27. art. 85 Közönséges Czéhbeli Gzikkelyek. 1814. 9., 27. с 88 Csatkai Endre: i. m. (E. A. 2205.) 2. 87 Szautner Lajos: Német bábsütőminták. E. A. 90. 3. 88 Szabadfalvi József: i. m. (Jászkunság, II. 1955.) 34—35. 89 Szabadfalvi József: i. m. (Jászkunság, II. 1955.) 36. 90 Szabadfalvi József: i. m. (Jászkunság, II. 1955.) 35—36. 91 A nóhzám vagy nahzám a sonkolyos mézből történő méz kipréselésének terméke. A betaposott kádból mikor a méz kifolyt, a sonkolyra vizet öntöttek, s egy-két nap múlva, amikor ez kioldotta a még bennlevő mézet, leöntve nyerték a nóhzámot. V. ö. Szabadfalvi József: A viaszfeldolgozás és gyertyakészítés ismeretéhez. NÉ. XXXIX. 1957. 248. 92 Saját gyűjtésem. 93 Szabadfalvi József: i. m. (Jászkunság, II. 1955.) 36. 94 Saját gyűjtésem. 95 Fábián Gyula: i. m. 91. 96 Csatkai Endre: i. m. (E. A. 2205.) 1.; Csipkés Kálmán: i. m. 106. 97 Bátkij Zsigmond: i. m. 320. 98 Kemény György: i. m. Bevezetés.; Végh József: i. m. 102. 99 Céhlevél, 1713. 15. art. 100 Céhlevél, 1713. 15. art. 101 Viski Károly: A magyarság néprajza. Budapest, 1941. II. 328. 102 Fábián Gyula: i. m. 95. 103 Kremmer Dezső: i. m. 314. 104 Romhányi Gyula: Régi magyar bábsütő formák. Magyar Iparművészet,. XXXIX. 1936. 14. 105 Csipkés Kálmán: i. m. 108—9.; Weiner Mihályné: Névjelzés egyezések az. Iparművészeti Múzeum néhány faragott mézeskalács-faformáján. Művészettörténeti: Értesítő, IV. 1956. 295. lóé Kremmer Dezső: i. m. 314. 107 Végh József: i. m. 102. 108 Még megoldandó feladat a magyarországi mézeskalácsos formák történeti, stílustörténeti és területi feldolgozása. Kiindulásnak elegendő lenne a budapesti Néprajzi Múzeum és Iparművészeti Múzeum gazdag formaanyagainak feldolgozása is. Kemény György 1925-ben készült, az adott körülmények között szerény kiállítású könyve csak részben képviselheti a magyar mézeskalácsos formaanyagot.. A maga nemében azonban úttörő munka a magyar irodalomban. 109 Ortutay Gyula: A magyar népművészet. Budapest, 1941. I. 50. 110 Saját gyűjtésem. 111 Fábián Gyula: i. m. 93. 112 Viski Károly: i. m. 327. 113 Romhányi Gyula: i. m. 14. 114 Végh József: i. m. 102. 116 Viski Károly: i. m. 327. 116 Végh József: i. m. 103—104. 3. jegyzet. 117 Kemény György: i. m. Bevezetés. 118 Szabadfalvi József: i. m. (Jászkunság, II. 1955.) 36. 119 Végh József: i. m. 104—6. 120 Déri Múzeum, V. 1926 : 40. 121 Déri Múzeum, V. 1917 : 80—49. 122 Déri Múzeum, V. 1917 : 80—44. Készült 1892-ben.; Déri Múzeum, Sz. 1907 r 519.; Déri Múzeum, V. 1917 : 80—46. —Megszeretném említeni, hogy ez az egyetlen vallásos vonatkozású debreceni mézeskalácsos díszítőeszköz. 123 Déri Múzeum, V. 1917 : 80—9.; Déri Múzeum, D. Gy. 984. — Ez a forma 1872-ben készült.; 12. kép. Déri Múzeum, V. 1943: 28. 124 Kerékgyártó Sándor mézeskalácsos tulajdona. 125 Kerékgyártó Sándor tulajdonát képezi. 137