A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség

48 Közönséges Czéhbeli Czikkelyek a' mesterség űzése végett való társaságok és czéhek számára. Debrecen, 1814. 48 Céhlevél, 1713. 22—23. art. 47 Céhlevél, 1713. 24. art. 48 Saját gyűjtésem. 49 Céhlevél, 1713. 23. art. 60 Céhlevél, 1713. 24. art. 61 Céhlevél, 1713. 25. art. 62 Céhlevél, 1726. 25. art. 88 Közönséges Czéhbeli Czikkelyek. 1814. 3. с 64 Ipartörvény, 1884. XVII. te. 75. §. 55 Céhlevél 1713. 25. art. 56 Céhlevél' 1713! 28—29.' art.; Közönséges Czéhbeli Czikkelyek, 1814. 8. с 57 Céhlevél, 1713. 48. art. 68 Közönséges Czéhbeli Czikkelyek. 1814. 31. с 59 Céhlevél, 1726. 46. art. 80 A legények bére a XVIII. sz. elején a céhlevél szerint (46. art.) minden héten 5 garas. Ennél a legjobb munkájú legény sem kaphat többet. Ez az elv a XIX. században megváltozott. Ekkor már annak a segédnek, aki jobban dolgozott, több bért lehetett fizetni. Ahol több legény volt, ott egyet „mesterség vi vőnek" lehetett kinevezni. Ennek ugyancsak nagyobb bért adhatott a mester (Közönséges Czéhbeli Czikkelyek, 1814. 20. c). Kánya Gyula nyíregyházai mézeskalácsos közléséből tudjuk, hogy kassai segédeskedése idején szokásban volt fősegéd kinevezése. A fősegéd a mesternek mindenben helyettese volt. Este megkapta a következő napra vagy napokra a munkafeladatot, s az ő irányításával dolgoztak a műhelyben az összes alkalmazottak. 81 Céhlevél 1713. 30. art. 82 Közönséges Czéhbeli Czikkelyek. 1814. 10—11. с 83 Sólymos Ede i. m. 1—2. 84 Szádecky Lajos: Iparfejlődés és a czéhek története Magyarországon. Budapest, 1913. 160. 85 Herpay Gábor i. m. adatai. 88 Céhlevél, 1726. 14. art. 87 A XIX. sz. elején még azt a könnyítést is megadták, hogy a céh köteles kölcsönt adni a remeklőnek munkája elvégzéséhez, ha rá van szorulva. — A Helytartó Tanács leirata a czéhek rendtartásáról. 1805. Debreceni Állami Levéltár. Vegyes céhiratok, számozatlan.; Céhlevél, 1726. 88 Céhlevél, 1726. 15. art. «

e Céhlevél, 1713. 15. art. 70 A Helytartó Tanács leirata. 1805. 6. с 71 Közönséges Czéhbeli Czikkelyek. 1814. 32. с 72 Céhlevél, 1713. Bevezető rész. 73 Céhlevél, 1726. Bevezető rész. 74 Classificatio Opificum, 1743—44., 1762., 1769—70., 1770—71., 1775—76. Debreceni Állami Levéltár. 75 Szűcs István: i. m. 991—92. 78 Baljgh István: A város és népe. — Szabó István (szerk.): A szabadságharc fővárosa Debrecen. Debrecen, 1948. 21. 77 Palugyay Imre: Magyarország legújabb leírása. Pest, 1853. II. 430. 78 Kemény György: Mézeskalácsok. Magyar Népművészet, IV. Budapest, 1925. Bevezetés. 79 Ecsedi István i. m. 143. 80 Classificatio Opificum, 1762. 81 Schwartner M.: Statistik des Königreiches Ungarn. Ofen, 1809. 355—57.; Céhlevél, 1726. 33. art.; A Helytartó Tanács leirata, 1805. 8. art.; Ungár László: A hazai céhrendszer bomlása. Századok, LXXII. 1938. 165.; Ideiglenes utasítás, 1851. 192. §; A közkeresetre összeálló társaságok jogviszonyairól. 1840. évi XVIII. te. 1836—1868. évi törvényezikkek. Magyar Törvénytár. Budapest, 1896. 151.; Közönséges Czéhbeli Czikkelyek. 1814. 20. c. 82 A debreceni czéhek felirata a képviselőházhoz. 1869. 1—2. Debreceni Állami Levéltár. Céhiratok, számozatlan. 136