A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1960-1961 (Debrecen, 1962)

Szabadfalvi József: A debreceni mézeskalácsos mesterség

Sütés után sorba rakják párosával a tésztát, majd a sarok felöli felén pirosra festik és színes taftpapírhól felső részt ragasztanak rá. Ezután a papír felsőrészt köriilramflizzák legtöbbször fehérre, majd a nagyobbakra rózsát, a kisebbekre íu//ot nyomnak, és leveleket rajzolnak. A papucsot párosával összekötve árusítják. Ugyanebből a tésztából készítik ma is, különösen Nyíregyházán és Sárospatakon, a drukkolt tésztákat (leginkább lovat, huszárt és pólyást). A tészták alakját lemezszaggatókkal vágják ki és sütés előtt drukkolókkal díszítik (16. ábra). A drukkolón a kézimunkák és a kékfestők mintanyomóihoz hasonlóan, fadarabba erősített rézlemezekkel van kirajzolva a kívánt fej, virág, nyereg és egyéb ábrázolni való. A drukkolókat előzőleg színes festékkel átitatott posztra nyomják, majd a sütés előtti tészta felületére. Két-három évtizeddel ezelőtt még volt olyan sok drukkolójuk, hogy ezzel díszítették az egész tésztát. A huszár elkészítéséhez volt pl. lófej, nyereg, farok, láb és huszárfej. Ezeket egymás után nyomták a tésztára még sütés előtt. A festék beszívódott és ez biztosította kisütés után is a díszítést. A drukkolt tésztát napjainkban már kombinálják ejzolt díszítéssel. Pl. ma már csak a ló fejét drukkolják, a farkot, nyerget lábat ejzolással körvonalazzák. Készítettek már a korábbi évtizedekben és készítenek napjainkban is olyan drukkolt lovat, illetve huszárt, ame- 16. ábra. Drukkolok nyomatai lyeknek fejét színes képecskékkel ábrázolják. A drukkolt technikával díszített tészták művészi értéke mélyen alatta áll a fa formával megformázott mézestésztának. Századunk folyamán vették át a debreceni mézeskalácsosok a nyíregyházi mesterektől a pingált tészták készítését. A pingált tészták előállítása igen intenzív Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen is. Karcagon egyetlen mester (Nemes József) próbálkozott meg vele az utóbbi években. Tésztája ennek is méz nélküli fehér tészta. Díszítését kisütés után ecsettel végzik. Először az egész felületét befestik sárgára, majd az ábrázolandó alak körvonalait nagy ecsetvonásokkal vázolják a tésztán. Ilyen módon készítenek lovat, huszárt és babát. A lovat pl. a következő módon pingálják: először a fejét, szíjjazatát, szemét, száját, fülét majd a sörényét. Ezután a nyereg körvonalait festik, majd a farkat, végül a lábat utánzó ecsetvonásokat végzik el. Igen érdekes Nyíregyházán a baba festése is. Viszonylag gondosan kirajzolják az arcot, a főkötöt és az áll alatti masnit, a pólyát azonban már egy-két ecsetvonással teszik némileg felismerhetővé. Egyes esetekben az arcot nem festik, hanem drukkolják, vagy kis fejet ábrázoló képecskét ragasztanak rá. Pingált és drukkolt tésztákat a mézeskalácsosok rendszerint a nyírségi és abaúji vásárokra készítenek. Debrecenben és vidékén csak akkor árusít125