A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Újváry Zoltán: Ősi famegmunkáló eszköz népi használatban

JEGYZETEK : 1 A Néprajzi Múzeum birtokában csupán ez az egyetlen kézihajtású eszterga van. Leltári száma: 57.49.15. Az esztergához tartozó hajtószíj száma: 57.49.16. 2 Pesty Frigyes helynévgyűjtése. L. Regécz 3 Huta községnél. Ide vonatkozóan olvassuk: ,,. . .télen által az erdős hegybe ölfa vágással, szénégetéssel, fa szakajtók, kanalak tsinálásával foglalkoznak... Középhutának lakosai évenkénti élelmek fenntartására ablakrárnákat, melyeket Nyíregyházára, Debreczenre, Nagyváradra szekerekkel hordanál? eladni kapa kasza nyeleket, fa villákat, gereblyéket, kerektalpakat tsinálnak." 3 Sebestyén Árpád szíves közlése nyomán. Sebestyén egy időközben megjelent tanulmányában leírja az orsókészítést és ismerteti az eszterga működését.Sebestyén Á., A népi kendermunka Gacsályban. Magyar Nyelvjárások, V. 1959. 123—124. 4 Nagy J., Orsókészítés a kalotaszegi Magyarvalkón. Ethn. LVIII. 1947. 265. 5 Gönyei S., Fafaragás a Börzsöny hegység községeiben. Ethn. LI. 1940. 232.; Ezt az esztergát A magyarság néprajza (I.

3 XXXIII. tábla) Diósjenőről (Nógrád m.) származtatja. 6 Gaul К., Hazánk házi faipara. Budapest, 1902. 40. 7 Roska M., A tárgyi néprajz köréből. Kolozsvári Dolgozatok, II. 1911. 113. 8 Bellosics В., Bács megyei sokácz fejes guzsalyok. Népr. Ért. VIII. 1907. 273, 274. 9 Gaul К., u. о. 10 Bellosics В., u. о. 11 Lechler G., The Origin of the Driving Veit. Man, XLVII. 1947. 53, 54. 12 Feldhaus F. M., Die Maschine im Leben der Völker. Basel

—Stuttgart, 1954. 32. 1. 12. á. 13 Harrison H. S., Fire—Making, Fuel, and Lighting. A history of technology, 1. (Szerk., Singer Ch., Holmayard E. J., Hall A. R.) Oxford, 1956. 225. 1. 146. á. 14 Lagercrantz S., African methods of fire-making. Uppsala, 1954. I. tabl. 15 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kovácsvágásról. Ferenczi I. gyűjtése. 16 Zelenin D., Russische (Ostslavische) Volkskunde. Berlin—Leipzig, 1927. 98. 1. 55. á. 17 Sirelius V. Т., Soumen kansanomaista kultuuria, II. Helsinki, 1921. 24, 26.1. 18 Ecsedi I., Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. Debrecen, 1931. 9. Ennél a fúró mozgatása a nyírettyűvel vízszintes állásban történik. 19 Lechler G., i. m. 20 Habarlandt A., Die volkstümliche Kultur Europas in ihrer geschichten Entwicklung. In Illustrierte Völkerkunde in zwei Bänden. (Szerk., Buschan G.). IL k. 2. r. Stuttgart, 1926. 486. 21 Erdélyi I., Az avarkori csontmegmunkálás néhány kérdéséről. Archeológiai Értesítő, LXXIII. 1956. 46—50. 22 Erdélyi /., i. m. 46. 23 Heyne, Das altgermanische Hausgewerbe, 43. 1. idézi Erdélyi L i. m. 46. 24 A magyarság néprajza a következő szöveggel mutatja be a nyírettyűs esztergát: „Az eszterga legegyszerűbb típusát a XXXIII. t. mutatja. A munkába vett tárgyat (a képen egy orsót) a ráhurkolt nyirettyű segítségével, bal kezével maga az esztergályozó tartja váltakozó forgó mozgásban. A jobbkéz fogja a vésőt s formálja az esztergába fogott fát, amelyet előzetesen rövidnyelű szaluval meg egyenes pengéjű késsel kifaragnak s tűzön jól kiszárítanak. Efféle nyírettyűs esztergával ma már jobbára csak cigányok dolgoznak." A magyarság néprajza, I.

3 272. 1. 25 Le/ébre G., Le Tombeau de Petosiris, II. 1924. X. t.; Blümner H., Technologie und Terminologie der Gewerbe und Künste bei Griechen und Römern, IL Leipzig, 1875—1886. 331. Idézi Erdélyi I. i. m. 46. 26 Symonds R. W., Furniture: Post—Roman. In A history of Technology, IL (Szerk., Singer Ch., Holmyard E. J

., Hall A. R., Williams T. I.) Oxford, 1956. 249. 27 Idézi Erdélyi I. i. m. 46. 28 Roska M., Ismerte-e az erdélyi neolithikum ősembere a hengeres fúrást? Közlemények a debreceni M. K. Tisza István Tudományegyetem Régészeti Intézetéből. 1. sz. Debrecen. 1939. 8. 29 Childe V. G.,'Rotary Motion. A History of Technology, I. (Szerk., Singer Ch., Holmyard E. J., Hall A. R.) Oxford, 1956. 190. 138