A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Módy György: Földtulajdon Debrecenben a XVI–XIX. században

biztosított a város és a birtokosok, az erdők pedig a város birtokában maradtak. Ugyanígy a város közösségét illették meg ä legelők is. A határhasználatnak és birtoklásnak az a módja, melyet több évszázadon át a város communitása statútumokkal szabályozott és a középkori eredetű földközösségi formában gyakorolt, három évszázad során a fent vázolt fejlődéssel jutott el a kapitalizmus korára jellemző korlátlan polgári földtulajdon megszilárdulásáig. Módy György JEGYZETEK : 1 Debrecen mezőgazdaságának történetére összefoglalóan lásd Szűcs Mihály: Debrecen mezőgazdasága (Debrecen, 1892) és Zoltai Lajos: Birtokmegoszlás Debrecenben —(Magyar Gazdák Szemléje, 1900. évf.)— A földközösségről Tagányi Károly ír összefoglalóan : A földközösség története Magyarországon (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1894. évf.). Lásd még Varga János: A földközösség megerősödése és bomlása a 18. században. (Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711—1790. szerk.: Spira György, Budapest, 1952.) — A debreceni földközösségre lásd Balogh István: A debreceni íöldközösség (Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara Kalendáriuma, 1943.) Ezúton is köszönetet mondok dr. Balogh Istvánnak adatközléseiért, értékes szempontjaiért és biztató támogatásáért. 2 A debreceni határra lásd Zoltai Lajos: Debrecen határának kialakulása és birtokainak megszerzése (Debreceni Képes Kalendárium, 1917), a szőlőskertekre Zoltai Lajos: A debreceni kertségek múltja (Debrecen, 1934). — Szabad földfoglalásra: Protocollum Politicum 1672. 382. 1. és 1673. 502. 1. Debreceni Állami Levéltár — Városi Levéltár. 3 1571-es városi statútumot kiadta Kolosvári—Óvári: Corpus Statutorum. III. k. (Budapest, 1892) 558.1. Л 4 1692, .1702 és 1714 évi statútumok kiadva u. o. 701, 706 és 720 1. 6 Ház után való föld osztására lásd Protocollum Politicum 1669. 611. 1. — A lakók és hóstátiak kizárására lásd Protocollum Politicum 1720. 114. 1.-t is. — Az osztás kulcsára és rendjére lásd Zoltai Lajos: Debrecen a török uralom végén (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1904 évf. 180—181. 1.) és Zoltai Lajos: Debrecen 200 év előtt (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1902). 8 Protocollum Politicum 1744. 166. és köv. Debreceni Állami Levéltár — Városi Levéltár. 7 Zálogos pusztákon föld osztásra lásd Protocollum Politicum 1657. 170, 185. és 188. 1. Debreceni Állami Levéltár — Városi Levéltár. — A részesülés irányadó elvére lásd Protocollum Politicum 1664. 282. 1. — Zálogos pusztákon való dézsmaszedésre lásd Zoltai Lajos: Debrecen a török uralom végén 182. 1.; fenti hivatkozásokat nyomtatásban u. o. 180—181. 1. 8 A tanyaföldekre és a debreceni tanyarendszer történetére lásd Szabó István alapvető tanulmányát: A debreceni tanyarendszer kialakulása (Föld és Ember 1929. IX. évf. 5. sz.). 9 Szűcs Mihály: i. m. 21.1. 10 Zoltai Lajos: i. m. 182. 1. 11 u. o. 12 Szűcs Mihály: i. m. 22. 1., Szabó István: i. m. 228. 1., Zoltai Lajos. Birtokmegoszlás Debrecenben 6. 1. 13 A Commissio Forgachiana jegyzőkönyvei — Debreceni Állami Levéltár -— Városi Levéltár. 14 u. o. 15 u. o. 18 Dr: Magoss György: Véleményes jelentése a Hortobágy tulajdonjogának kérdésében (Debrecen, 1904) 10. 1. 17 Commissio Forgachiana jegyzőkönyvei •— Debreceni Állami Levéltár — Városi Levéltár. 40