A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Kádár Zoltán: Három hellenisztikus-római „istenarckép” a Déri-gyűjteményből

• 23

« J. М. С. Toynbee, i. m. 139. skk. 24 V. ö. még p. о. G. Herzog—Hauser, in PWRE, XIV. 1., 1682.\továbbá p. o. G. Brusin, i. m. 6. o. Déri Fr., i. m. 80. o. VIII. 3. 25 V. ö. Beer, „Joppe" in PWRE, IX. 1916, 1901—1902. 26 Fejének jó fényképét 1. : M. Biéber, i. m. 24. kép (vatikáni múzeum) megjegyezéseit: i. m. 20, 26. o. 27 Jó képet közöl a fejről: M. Bieber, i. m. 31. kép. 28 M. Bieber, i. m. 673. kép. 29 L. Curtius, Die klassiche Kunst Griechenlands, Handbuch der Kunstwissenschaft, Potsdam (1938), 385. o. 587. kép. so M. Bieber, i. m. 98, 393. kép. 31 G. Lippold, i. m. 104. t. 1. kép. további irodalmát: 291. о. 9. jz. 32 Hehler, A., i. m. 49. о. 38. sz. képei: 50. о. Hekler a budapesti példányt főként a madridi változattal veti össze: i. m. 49. o. alsó baloldali és középső képek. 33 Hekler A., i. m. 49. o. 34 Lippold G.: i. m. 291. o. (i. e. 340—310), 104. t. (i. e. 330—300). 35 Dümmler, „Aphrodite" in PWRE, I., 1894, 2763. A szíriai Venuskultuszra lásd: O. Eissfeldt, i. m. 51. skk. további adatokat lásd: Kádár Z., Venus Victrix ábrázolása a császárkori érmeken, Num. Közi. 58—59, 1959„—1960, főként 11. (a szir Venus-ról); 15. a jeruzsálemi Venus kultuszról) 36 Béri Fr., i. m. 81. o. VIII. 7. sz. 37 Hekler A., A leideni Dionysosfej—

Der Dionysos von Leiden, HenszlmannLapok—

Henszlmann-Blätter, 6. sz. 1928—1929, 1—4. kép. (további irodalommal). 38 Hekler A., Henszelmann-Lapok, 1928—1929. 3. o. 39 Hekler A. Henszelmann-Lapok, 1928—1929, 6. kép. 40 Jó képüket közli újabban /. A. Bichmond and J. M. C. Toynbee, The Temple of Sulis—Minerva at Bath, JRS, XLV, 1955, XXXIV. t. 1. és XXXVI. 1.1. képek, v. ö. u. o. a bathi templom gorgoneionját: XXXV. t. (lásd: 103. o.) 41 F. Matz, Ein römisches Meisterwerk, Der Jahreszeitensarkophag Badminton, New York, Berlin, 1958, 27. o., 2. t. d. — A Severus-kori művészet problematikájáról legújabban lásd р. о. G. М. A. Hanf mann, The Season Sarcophagus in Dumbarton Oaks, Cambridge, Mass., 1951, passim, főként 29. skk) a mű bírálatainak ismertetéseit: FA, VII, Firenze, 1954, 3234. sz. VIII. 1955, 3199. sz., IX. 1956, 4327; polemizál vele többek közt Fr. Matz is, i. m. passim; a Severus-kori triumfális művészet stílusáról: L. Budde, Severisches Relief in Palazzo Sacchetti, Berlin, 1955, passim, főként: 17. skk, továbbá: 50. skk, (v. mö. p. o. Caracalla aureusainak portré stílusát is: i. m. 9 a—b képek!) 43 Hekler, A., Sammlung antiker Skulpturen, 159. sz. szöveg: 154. о., képét -jlásd 163. o.-on. 43 Erről legújabban: A. Brühl, Liber pater, Bibi. des écoles franc d'Athénes et de Rome, fasc. CLXV., Paris, 1953, 191. skk. 44 Smyrnában Breisaios ill. Beiseus-ként szerepel: Bürchner, „Smyrna" in PWRE, II, R. V. Hb., 1927, 741. és 761. hasábok (további irodalommal). 45 Ilias/XI, 639 és Odysseia X, 235 említi a pramneios cinos-t, v. ö. Bürchner, in PWRE, IL R. V. Hb. 741. 46 Plinius, n. h. XIV., 4, 54 így ír róla: „nascitur Smyrnae regioné iuxta delubrum Matris deum" továbbá: n. h. XVI. 29., 115: „M. Varró auctor est vitem fuisse smyrnae apud Metroon triferam"; v. ö. Bürchner, i. h. 29