A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1958-1959 (Debrecen, 1960)

Menyhárt József: Emlékezés Toroczkai Oszvaldra

Toroczkai Oszvald kissé hajlott, szikár alakjában olyan szív dobogott, amely a művészet alázatos szeretetétől izzott. Meleg, emberszerető szíve csak akkor vált indulatossá, ha a vidéken élő művész visszaszorítottságát látta és érezte. Egész életén áthúzódik a vidéki művészet elismeréséért, méltánylásáért, és egyenjogúságáért folytatott lelkes harc, amelynek egyes szakaszain mindig igyekezett a legmegfelelőbb, legcélszerűbb módozatokat megtalálni, fáradságot nem ismerve. Ez az állandó harci készültség sok-sok időt elrabolt a tanári működéssel, az egyesületi szervező munkával amúgy is megrövidített alkotói tevékenységéből. Toroczkai azonban nem sajnálta ezeket az időket, nem kedvetlenítették el a kudarcok, mert teljes emberi és művészi meggyőződésével hitte, minden cselekedetével és alkotói megnyilatkozásával hirdette, hogy nincs elmarasztaló előjelű vidéki művészet, hanem vidéken élő és alkotó művészet is van, amely a maga vidéki atmoszférájával együttvaló lélegzetvételét, szívdobbanását adja az egységes magyar képzőművészetnek. Menyhárt József Irodalom: Dr. Soó Rezső: A mai debreceni grafika (Debreceni Szemle IX. 1935.) Dr. Cs.: Toroczkai Oszvald (Debreceni Képes Kalendárium 1947.) 12 A debreceni Déli Múzeum évkönyve 177